Alapi: egyszerűen szeretek zenélni

2018. June. 05. 08:20

Alapi Istvánt, az EDDA gitárosát bizonyára senkinek nem kell bemutatni. Egy igazi gitár-icon. Számtalan szakmai elismerést söpört be az elmúlt évtizedekben, emellett több száz hazai és külföldi album elkészítésében közreműködött. Akik követik a pályafutását pontosan tudják, hogy szívesen kalandozik a zenei stílusok között, függetlenül attól, hogy az adott műfaj mennyire népszerű a közönség számára.

  - Miért van szükséged arra, hogy az Edda mellett kevésbé ismert zenekarokkal is vállalj fellépéseket?

Egyszerűen azért, mert nagyon szeretek zenélni. Nem teszek különbséget abban az értelemben a koncertek között, hogy mekkora közönségre lehet számítani a bulin. Három embernek ugyanolyan intenzitással játszom, mint húszezernek.

Egyébként külföldön nem okoz nagy meglepetést, ha egy ismert zenész feltűnik a saját zenekarán kívül más formációkban is. Ott van például Eddie Van Halen, aki Michael Jackson Thriller című lemezén gitározott.

- Nem túl nagy ráfizetés ez Neked?

Ezzel kapcsolatban Eric Claponnak van egy vicces mondása, amit nagyon szeretek. Ő bárkivel ingyen is szívesen zenél, viszont azt, hogy oda menjen, keményen ki kell fizetni. Ebben a szakmában ugyanis nem az a nehéz amikor már a színpadon állsz, hanem az a több ezer kilométer távolság, amit le kell küzdened egy-egy buli kedvéért.

- Nemcsak különféle formációkat, hanem eltérő zenei stílusokat is szívesen kipróbálsz. Mikor kezdtél el kalandozni a jazz világába?

Sosem felejtem el, régen - talán 1988-ban lehetett -, amikor még nem volt szokás, hogy az Edda tagjai más zenei stílusokban is kipróbálják magukat, Babos Gyuszi elhívott a Marczibányi téri jazz klubba egy közös koncertre, ahova titokban mentem el. Ebből az ismeretségből később barátság lett, sőt, akkoriban egyfajta mentorommá vált.

- Ha jól tudom, évekkel később az egyik szólólemezed az év hazai jazz albuma lett.

Igen, ez 2012-ben volt, amikor a Nixfactor című lemez Fonogram díjas lett. Persze ennek a hazai jazzisták közül nem mindenki örült. Többen azt kérdezték: egy olyan gitáros, aki az év nagy részében a „Kör közepén állok” című dalt gitározza, hogy kaphatja meg ezt a díjat? Ekkor is Babos volt az első ember, aki gratulált és kiállt mellettem.

Szóval, több műfajban is jól érzem magam, így a szabadidőmben szívesen játszom más formációkban. Ilyen a Front zenekar is, amelyik életem első igazán komoly csapatának számított. Velük a 70-es és 80-as évek klasszikus jazz-rock és progresszív stílusában muzsikálunk.

- Velük hol lépsz legközelebb színpadra?

Június nyolcadikán pénteken, a XVI. kerületben található Legenda Sörfőzdében. Itt néhány dal erejéig Bogdán Csabi is beugrik, akit a Solarisból vagy az Első Emeletből ismerhet a közönség.

Szerző: Jász Zoltán