Christmas blues

2017. December. 25. 10:54

A keresztény világban a karácsonyt az év legboldogabb időszakának szokás tartani, ez a szeretet ünnepe, az öröm, a családdal és barátokkal való együttlét ideje. A szakemberek szerint a karácsonyi érzelmi hullámvölgyért sok esetben nem maga az ünnep, inkább a rövid, borongós téli napok beálltával megjelenő, szezonális hangulatzavar (SAD) nevű kórkép a felelős, mely alól csak a derűsebb tavasz hoz enyhülést az érintetteknek.

Vannak azonban, akik közvetlenül az ünnepek okozta stresszhez köthető, gyorsabb lefolyású lehangoltsággal (Christmas blues) küzdenek. Ezt okozhatja kimerültség: a téli ünnepek - a készülődés, a tülekedés, a társas kötelezettségek - sok ember számára nagyon fárasztóak. És komoly stresszforrás a magány és a gyász is, ezek az érzések ünnepekkor óhatatlanul felerősödnek azoknál, akik elvesztették szeretteiket vagy munkájukat.

Szorongást jelenthetnek az ilyenkor megkerülhetetlen társas összejövetelek is, amikor azokkal a családtagokkal és ismerősökkel kell találkoznunk, akiket legszívesebben messziről kerülnénk. Sokaknál ez több puszta viszolygásnál, ők azért rettegnek a családi ünnepektől, köztük a karácsonytól is, mert szörnyű élményeiket hívják elő.

A karácsonyfa illata, a sütemények, a dalok, az első hóesés legtöbbünkben boldog emlékeket ébreszt, de más a helyzet azoknál, akiket gyerekkorukban bántalmaztak. Náluk a "kötelező" családi vacsora gondolata a veszekedések, az erőszak, a rettegés élményét idézik fel az ünnepek közeledtével. És ez akkor is előfordulhat, ha a bántalmazó már rég nem él.

A szezonális depresszió és a stressz csak részben magyarázza a téli ünnepekkor sokaknál fellépő levertséget. A szakemberek szerint jellemzőbb, hogy az ünnepekkel kapcsolatos túlzott elvárások állnak a karácsonyi-szilveszteri összeomlás hátterében.

"Első pillantásra úgy tűnik, van értelme a karácsonyi depresszió kifejezésnek, de ha alaposabban megnézzük, kiderül, hogy még sincs. Kulturális torzítással élünk, mely szerint az ünnepi alkalmak boldogtalanná tesznek, nem pedig boldoggá, és azért teszünk így, mert elvárásaink irreálisak.

Nyilvánvalónak tűnik, hogy az ünnepi melankólia elkerülésének legjobb módja, ha megtanuljuk értékelni, amink van, és elfogadni, hogy ez nem kevesebb, mint amennyinek lennie kéne, sőt, talán több is" - írja dr. Chris Ballas pszichiáter, a Pennsylvania Egyetem oktatója.

Az ünnepi időszakban fellépő levertség könnyen támad tehát, ha a karácsony magányos, kimerítő, nem hasonlít a luxusreklámra, szegényebb, mint tavaly volt, vagy az új évvel nem jön el a várt újrakezdés. A szezonális hangulati zavarral küszködőknél jellemzően ugyancsak erre az időszakra esik a téli depresszió mélypontja.

De vajon igaz-e az az általános hiedelem, hogy ezek az érzések több öngyilkossághoz vezetnek? A vizsgálatok szerint távolról sem.

Kutatások sora igazolja, hogy ünnepek alatt (a nem vallási ünnepekkor is) visszaesik az öngyilkosságok száma, és több nyugati országban is azt találták, hogy ez a csökkenés még kifejezettebb a karácsony és újév határolta időszakban. "Az ünnepi levertség valós jelenség, de nem feltétlenül olyan, ahogy a legtöbben elképzelik. Egyesek szezonálisan élik meg a depressziót, de az öngyilkosság legjellemzőbb időszaka nem a tél, sokkal inkább a tavasz vagy a nyár" - mondta az Indiana Egyetem pszichológiaprofesszora.

A karácsonyi melankólia valós jelenség, de a szakemberek szerint öngyilkosságot csak olyasvalaki követ el, aki hosszú hónapokon, éveken át szenvedett komoly depressziótól vagy más pszichés betegségtől - az átmeneti levertség nem vezet öngyilkossághoz. Paula Clayton, az öngyilkosságok megelőzésére létrejött amerikai alapítvány, az AFSP orvos igazgatója szerint "a karácsonyi öngyilkosságok mítosza elvonja a figyelmet a valós problémáról: azokról az emberekről, akik egész évben az öngyilkosságot fontolgatják - és egyáltalán nem kapnak segítséget."

Forrás: Healthcentral, Medicinet, USA Today, Health and Age