2017.10.17. kedd
névnap: Hedvig
Egy blog és Kész

A magyar politikát a feje tetejéről a talpára kell állítani

2016. november 15. 15:53

Új kezdetre van szükség, Magyarországot a feje tetejéről a talpára kell állítani - mondtam megnyitóbeszédemben azon a konferencián, amelyet a Magyar Önkormányzatok Szövetsége rendezett Veszprémben.

Az előadások középpontjában a tragikus helyzetben lévő oktatás és társadalmi felzárkóztatás állt, s olyan szaktekintélyek adtak elő, mint a Tanítanék mozgalom alakja, Pilz Olivér, a Hálózat a Tanszabadságért tagja, dr. Nagy Emília, továbbá az iskolái államosítását bojkottáló Budaörs polgármestere, Wittinghoff Tamás. Biztató volt hallani, hogy a polgármesterek sem hisznek a jelenlegi központosító hatalomgyakorlásban.

Tisztelt Gémesi elnök-polgármester úr! Tisztelt Polgármester urak és hölgyek! Tisztelt Meghívottak!
Köszöntöm Önöket Veszprémben, a királynék és a józan ész városában. Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat a mai önkormányzati konferenciára, és köszönöm Gémesi elnök úrnak, hogy a Magyar Önkormányzatok Szövetsége rendezvénysorozatának helyszínei közé illesztették városunkat.

Mit jelent ma az önkormányzatiság? Számomra a reményt. Annak az utolsó reményét, hogy az elitista kleptokráciától mi, a nép visszavehetjük a döntéshozatal jogát. Látom, hogy sokakban kihunyt a remény, és úgy hiszik, nincs más út, mint a mának élve kiszolgálni a jelenlegi hatalmat, de meggyőződésem: ez téves pálya.

Civilként és lokálpatriótaként lettem a térség független országgyűlési képviselője, és hű is maradok a városomhoz és a környékhez. A családom az 1700-as évektől Veszprémhez kötődik, a sólyi falunapon, a dudari kocsmában vagy a Veszprém kézilabdameccsein a hétköznapi emberek és a szurkolók között érzem jól magam, nem VIP-páholyokban, meg ötcsillagos pesti kávéházakban üldögélve.



Parlamenti képviselőként érzem, hogy sokan valamiféle csodabogárként, nem odaillő egyénként néznek rám vagy így próbálnak meg beállítani. Magam is észrevettem: részben igazuk van. Más vagyok, mint 198 képviselőtársam többsége. Egyedüli párton kívüliként nem kell megfelelnem budapesti pártközpontoknak, nem adnak utasításokat és tanácsokat a rendszerből élő pártkatonák. Azoknak az embereknek a szavát közvetítem, akikkel a képviselők többsége - főleg kormányoldalról - elveszítette a kapcsolatot.

Én Önökkel vállalok szolidaritást, településükért aggódó és lobbizó polgármesterekkel. Pontosan látom, milyen nehéz a helyzetük. Kötelező elvárás a rendszer fenntartóival való kollaborálás. A nekem panaszkodó polgármestereknek mindig azt tanácsolom: saját településük érdekében a tisztesség keretein belül bárkivel szövetkezzenek.

Akár azokkal az ambiciózus helyi párttitkárokkal is, akik saját megélhetésük érdekében kijárófiúkként ígérnek alamizsnát az önkormányzatoknak - főleg azokon a helyeken, ahol ellenzéki országgyűlési képviselők dolgoznak. Hogy ez megalázó sokuknak? Megértem. Hogy az egyének kompetenciája helyett a rendszer hibáját mutatja meg? Igaz. Mégis: akkor vagyunk okosabbak, ha ezeket a percembereket ki- és felhasználjuk saját településünk érdekében. Ettől még a polgármesterek a legfontosabb partnereink a szükségszerű rendszerváltoztatásban.

Jól látszik: ha nem lesz fordulat a magyar közgondolkozásban, könnyen elképzelhető, hogy 2019-ben már önkormányzatok és önkormányzati választások sem lesznek. A veszély valós, az ASP-program bevezetésével - először a kistelepüléseken, aztán a nagyobbakon - fölöslegessé válnak a polgármesteri hivatalok.

A központi hatalom egymással bratyizó embereinek tenyeréből kell majd ennie mindazoknak, akikért ma még Önök, polgármesterek, helyi, települési képviselők dolgoznak. Ezért kell a rendszert megváltoztatni: hogy a hatalomnak hajbókolni köteles hűbéresek és alattvalók helyett jogokkal és lehetőségekkel bíró partnerekké emeljük fel azokat az állampolgárokat, akiknek szolgái vagyunk.

Egy Benjamin Barber nevű amerikai politológus szerint a demokrácia bölcsőjének azok a városok és települések tekinthetők, ahol polgárként részt veszünk a közbeszédben és a közgondolkodásban. Azt állítja, és idézem: "az én feltételezésem, hogy a polgármester és a miniszterelnök a politikai spektrum két ellentétes végén foglal helyet. Ahhoz, hogy valaki miniszterelnök vagy államfő legyen, kell, hogy legyen ideológiája, legyenek irányelvei a társadalom működtetésére, legyen valamilyen elmélete arról, hogy hogyan működnek a dolgok,ehhez egy párthoz kell tartoznia. A polgármesterek ennek pontosan az ellentétei. Ők pragmatikusak, problémamegoldók. Az ő feladatuk, hogy menjenek a dolgok, mert ha nemmennek, kirúgják őket. Hogy miért? Mert a kátyúkat be kell tömni, és ehhez pragmatizmus kell.A polgármesterek helybéliek, a szomszédból valók. Hozzátartoznak a környékhez. Ismerik őket." Eddig az idézet.

Igaza van Barbernek? Vallom: többségében igen. A magyar politikát a feje tetejéről a talpára kell állítani. Nem strómanokra, nem párttitkárokra, nem az új arisztokrácia intézőire van szükség az önkormányzatokban, hanem a problémákat megoldani képes, szabad és cselekvő, igaz polgármesterekre. A következő években eldől, hogy a 3200 Felcsút országa leszünk-e, vagy a szó eredeti értelmében visszaállítjuk az önkormányzatot, ha úgy tetszik, a helyi hatalmat, amely a kormányzat legfontosabb korlátja. Ahhoz, hogy Magyarországot visszavegyük az elittől, rendszert kell változtatnunk. Ehhez pedig a polgármesterek pragmatizmusára és ideológiákon túlívelő összefogására, egy új kezdetre lesz szükség.

A mai konferencia mellett ehhez kívánok Önöknek jó munkát.
Szerző: Kész Zoltán

További Egy blog és Kész hírek