2017.04.26. szerda
névnap: Ervin
Egy blog és Kész

Véget ért a szerelem!

2016. november 12. 07:48

Igaz, ez jobbára-Jobbikra egyoldalú rajongás volt a Fidesz részéről, de hosszú ideig tartott, tény.

Kezdete még a 2002-es, a Fidesz által "Hillary Clinton-osan" elbukott választásokat követő időszakra nyúlik vissza, amikor Orbán Viktor az elsők között hívta meg a Jobbik mai elnökét a saját polgári körébe, ahová csak a legfontosabb és a benne legnagyobb reményeket keltő embereket engedte be. A szemüveges, csendes és kifejezetten félénknek tűnő fiatalember a táskáját igazgatva szótlanul-szerényen üldögélt a nagyok között.

Nyolc év múlva egymilliós párt élén, kaján mosollyal, gárdamellényben foglalta el a helyét, közel ötvenfős frakciója élén a parlamentben. De addig még a Fidesz két cikluson keresztül egyengette az útját, izmosodó pártja előtt kitárták az utcát, a nagypolitikát, szinte mindent. Orbán elégedetten figyelte a "kistestvér" fejlődését, miközben néha próbált szemezgetni közülük: Balczó Zoltánt például átcsábította volna a Fideszbe, de ő - ahogy Vona sem - nem jött. Két pártban tehát, de együtt korbácsolták fel a nacionalista hullámot, együtt ácsolták meg a kétharmad dobogóját, és együtt rugaszkodtak el az elégedetlenség 2010-es cunamiján a liberális jogállami rendszer leváltásáig.

Frankenstein önállósul

Vona ideológiája és világnézete nem, csak Vona pártja van ellenzékben 2010 óta: már korábbi stílusa is inkább intézményesül Orbán Viktor képében, aki eleddig nem is fukarkodott az elismerő jelzőkkel, ha a Jobbikról volt szó: "Amit én látok, hogy becsületes, rendes, nemzeti érdekek iránt elkötelezett, az élet mélyebb értelmét kereső fiatalokról van szó", akiket ő "bátorító szeretettel" figyelt. Ennek megfelelően sokáig afféle eszmetársként, tartalék szövetségesnek tekintette őket, és amíg a baloldallal szemben kíméletlen hangot ütött meg, őket látványosan úgy kezelte, mint a hímes tojást. Ennek pont abban a pillanatban lett vége, és lett hirtelenjében hazaáruló zsúrpubik gyülekezete szerinte a Jobbik, amikor először érezte fenyegetve általuk az öröknek gondolt és tervezett hatalmát. A Jobbik elleni hadjárat az Orbán-Simicska bandaháború kitörése óta zajlik, ugyanis a Jobbik mögött immár egykori pénztárosát, Simicskát sejti Orbán, és egyszeriben túl sok lett neki a Jobbik felől mutatkozó fenyegetés, amely a szélsőjobboldal tapolcai győzelmében és a párt kommunikációs irányváltásában is testet öltött. A miniszterelnök, aki szereti magát nagy jövőbelátónak tekinteni, elnézte a Jobbik-jelenséget, és "Frankenstein" saját lábra állt, önállósult. Ezért uszítottak paparazzit a vezetőikre, ezért mocskolódnak a frissen lopott szennymédiájukon keresztül ellenük, és ezért kezdtek hazaárulózni is, amivel csak féligazságot mondanak, hiszen az orosz befolyás a Fidesz-kormányban szintén megvan, és bizonyos értelemben még veszélyesebben létezik, mint a Jobbikban.

Neked a búcsú sose fájjon

A kenyértörés leglátványosabb ürügyévé az alaptörvénnyel folytatott buherálás vált: a Jobbik a letelepedésikötvény-biznisz felszámolását szabta támogatása feltételéül a gránitszilárdságú alkotmány hetedik módosításánál. Ez a zsarolás rendkívül felháborította Orbán Viktort, akinek a személyes jóváhagyása nélkül természetesen a Rogán-féle üzleti érdekkör nem építhetett volna egy ilyen hatalmas közpénzcsapolási hadműveletet a menekültellenes állami propagandaőrjöngés kellős közepén, amelyből egyébként szintén a Rogánhoz köthető érdekkör gyarapodott milliárdos nagyságrendben. Orbánt irritálja, ha valaki a Guinness-rekordokat döntögető, ipari méretű, Fidesz-korrupciós pénzszivattyú működését kifogásolja, és különösen bántja, hogy ez a kifogás jobbról, saját régi kis kedvenceinek az irányából jön. Ezért hát a bosszú, és ezért lett hirtelen elítélendő, hogy a Jobbikban könyékig ott az orosz politika. Még a Fidesz-kormánynak a rendőrség és a nemzetbiztonság köreiben folytatott erőszakos centralizálása miatt kirobbant féltékenykedés okozta bőnyi nyilas rendőrgyilkosságot is megpróbálják az ebben az ügyben kívülálló Jobbik nyakába varrni, és hirtelen kínos lett minden olyan szélsőség, amivel korábban egy évtizedig nemcsak békében megvoltak, de cinikusan tűrték, esetleg még támogatták is őket.

Elterelő hadműveletek

Az alaptörvény barkácsolása a héten elbukott, és ez különösen frusztrálja Orbánt. A helyi báboknak most országszerte támadniuk kell azokat, akik szembeszálltak a letelepedési kötvény nevű államkassza-fúrási hadművelettel és azzal a hagymázas pótcselekvéssel, amelynek neve: az alaptörvény hetedik módosítása. Ez történt Veszprémben is: Ovádi Péter fideszes párttitkár felmondta a Fidesz budapesti pártközpontjában lediktált üzenetet, amely megpróbálja elfedni a vereségeket: az érvénytelen népszavazást és Orbán Viktor megbukott alkotmánymódosító javaslatát. A Fidesz nem Magyarországot védi, hanem igyekszik elterelni a figyelmet kormányzása lényegéről, az állami erőforrások előre kitervelten, nyereségvágyból felépített kifosztási rendszeréről. Ovádi Péter többszörös hazugságait ezért visszautasítom. Kedden az Országgyűlésben a népszavazás eredményét figyelembe véve, annak szellemiségében szavaztam. A népszavazás eredménytelen volt, vagyis a Fidesznek a magyar társadalomban még az 50%-os többsége sincs meg a kérdésben. Azt sem hagyhattam, hogy a Fidesz becsapja a népszavazáson nemmel szavazókat, hiszen az elbukott alkotmánymódosítási javaslat nem akadályozott volna meg semmilyen kvótarendszert. Tudja ezt Navracsics Tibor is, akit a hatalomra vágyó Ovádi Péter a budapesti pártközpont kedvéért szúrt hátba. Végezetül: azért sem szavaztam meg az alkotmánymódosítást, mert a veszprémiek 2015. február 22-én éppen a kétharmad lebontása érdekében választottak meg, és nem azért, hogy biztosítsam azt.
Szerző: Kész Zoltán
További Egy blog és Kész hírek