2017.12.16. szombat
névnap: Etelka
Gréczy Zsolt blogja

Kisokos: A DK ezért döntött így

2017. október 01. 08:55

Ha érdeklődsz, hogy miért döntött a DK a 106 körzetben indítandó közös (koordinált) jelöltek, az önálló lista és Gyurcsány Ferenc listavezetői indítása mellett, akkor olvasd el ezt a dolgozatot. Remélem, választ találsz a Téged érdeklő legfontosabb kérdésekre.

- Miért most döntött így a DK?

- Kora tavasztól jelentek meg a DK-ban és a DK szavazói között a Botkával és az MSZP-vel egyre elégedetlenebb hangok, és sürgették, hogy ne kössük listán a sorsunkat az MSZP-hez. Ez a vélemény az elmúlt fél évben egyre erősebb lett, és nem függetlenül az elmúlt időszak eseményeitől mára olyan erős többséget szerzett, hogy az elnökség nem tudott másképp dönteni. Hosszú beszélgetések és megfontolás után az elnökség egyhangú döntést hozott.

- Mi a baj az MSZP-vel és Botkával?

Több alapvető probléma is van.
1. Az lett a meggyőződésünk, hogy a kialakult helyzetben Botka stratégiája hibás, a közös listánál jobb, ha a demokratikus ellenzéki pártok önálló listákkal indulnak.

2. A Botka László alkalmasságával kapcsolatos kérdőjelek folyamatosan nőttek, mára a kritikus szintet értek el. Botka folyamatos támadásai a DK ellen a DK-ban veszélyesen hiteltelenné tették a szegedi polgármestert.

3. A mai napig nem ismert az MSZP átfogó választási programja, de az világos, hogy egy sor fontos kérdésben mást képviselünk, mint ők. Két példát említek: Az MSZP miniszterelnök-jelöltje 13. havi nyugdíjat, ingyen gyógyszert, 50%-os béremelést ígér, mi ezeket megalapozatlan kampányígéretnek gondoljuk és egyre nehezebben tudjuk elrejteni eltérő véleményünket. (Mindegyikre van másik, szerintünk jobb javaslatunk a Sokak Magyarországa című programunkban.)

Teljesen másik példát mondva a DK azzal ért egyet, hogy csak azoknak legyen Magyarországon szavazati joguk, akik életvitelszerűen itt élnek, vagy a közelmúltban még itt éltek és most kivándoroltak munkát vállalni. Azok a határon túli magyarok, akik nem élnek Magyarországon, akik nem itt adóznak, akik nem viselik a választás következményeit, azoknak ne legyen szavazati joguk. Velünk ellentétben az MSZP lényegében megtartaná a jelenlegi rendszert.

4. Az MSZP elmúlt hónapokban követett úgynevezett győzelmi stratégiája; az a mód, ahogyan politizálnak; az a kultúra, ahogy a többi demokratikus ellenzéki párttal viselkednek; a kiismerhetetlen politikai vonalvezetés, a cikk-cakkok: egyszerűen nem teszik lehetővé a partneri együttműködést.

5. Mi nem szégyelljük, hanem minden benne felgyülemlett gond és nehézség ellenére büszkék vagyunk a 2002-2010 közötti kormányok teljesítményére, az ország közös erőfeszítéseire, eredményeire. Az MSZP megtagadta a saját múltját, mi ezzel nem tudunk azonosulni, és nem is akarunk.

- Mi a különbség a közös lista és a koordinált jelöltállítás között?

- A közös lista esetén a pártok közös jelölteket és közös listát állítanak. A pártok erősorrendjét az előzetes egyezkedések döntik el. Ezt a modellt alkalmazták 2014-ben az országgyűlési választásokon - nem hozott eredményt.

Koordinált indulás esetén az együttműködő pártok külön listákon indulnak, de megegyeznek abban, hogy egy-egy választókerületben csak az egyik párt indít jelöltet. Ezt nevezi a DK az egy az egy ellen politikájának: egy fideszesnek és jobbikosnak csak egy demokrata kihívója legyen. Ezt a modellt alkalmazták az ellenzéki pártok az önkormányzati választásokon sok helyen - sikerrel.

- Miért sorsdöntő a koordinált egyéni indulás, és miért nem lényeges a közös lista?

- A mostani választási rendszerben az egyéni körzetek egyfordulós, többségi rendszerben dőlnek el. Amelyik párt jelöltje a legtöbb szavazatot kapja, az nyeri el a képviselői helyet. A jelenlegi feltételek mellett, ha a demokratikus ellenzék pártjai nem egyeznek meg az egyéni körzetekről, akkor a Fidesz fogja megnyerni 1-2 kivétellel összes ilyen mandátumot. Ezért mondja a DK, hogy a 106 egyéni körzetben kell megállapodnunk, és akkor győzhetnek az ellenzék jelöltjei, megtörténhet a kormányváltás.
A rendszer listás része viszont nagyjából arányos. Ez azt jelenti, hogy egy közös lista nem szerez több mandátumot, mint a pártok listái külön-külön.

- Mik a közös listán való indulás veszélyei?

- Azért érvelünk a koordinált indulás mellett, mert a demokratikus oldal szavazói belefáradtak a közös lista körüli vitákba. Félő, hogy ha tovább folytatódik a nyilvános ötletelés, a kiszorítósdi, akkor a demokratikus oldal szavazói végképp elvesztik motivációjukat, ami a szavazási kedvükön is meglátszik majd.

A közös lista akkor lehet hatásos, ha képes arra, hogy közös politika és listavezető mögött egyesítse több párt erejét. Erre ma semmi esély. Botka László színre lépése óta megromlott az ellenzéki pártok viszonya. Nem csak a DK szavazói fordultak el az MSZP-től, a többi baloldali-liberális párt szavazói sem rokonszenveznek különösebben a szocialistákkal, ez Botka politikája miatt még tovább romlott.

Ezek után el lehet képzelni, hogy mennyire szívesen szavaznának egy általa vezetett közös listára. Érdemes arra is emlékeztetni, hogy Együtt is a külön listán való indulást támogatja, az LMP pedig már hivatalosan is döntött erről.

Már 2014-ben is láttuk, hogy egy későn létrejött, nyögvenyelős közös lista nem tudta mobilizálni a szavazókat. Most még rosszabb lenne a helyzet. A közös listán induló egyik vagy másik párttal szembeni ellenszenv ellenzéki szavazók sokaságát tarthatná távol az urnáktól, ami nemcsak a listás eredményt rontaná, de az egyéni választókerületi versenyekben is hiányoznának ezek a szavazatok.

A külön listák esetében viszont a pártok képesek mozgósítani a saját szavazóikat a részvételre, ez pedig nemcsak az összesen általuk megszerzett listás mandátumok összességét növeli meg, hanem az egyéni jelöltek győzelmi esélyét is.

- Miért jobb ha önálló listán indulnak a demokratikus ellenzéki pártok és megegyeznek valamennyi választókerületről, hogy hol ki induljon?

- Ha a pártok egy-egy jelöltet támogatnak mind a 106 egyéni körzetben, de külön listákon indulnak, akkor a lehető legtöbb ellenzéki szavazót tudják mozgósítani. A választóknak módjuk lesz arra, hogy listán kedvenc pártjukra, egyéniben pedig a Fidesz ellen szavazzanak. Egyetlen ellenzéki szavazó sem morzsolódik le azért, mert nem tudja támogatni a közös listán induló egyik vagy másik pártot vagy személyt. Ezzel nem veszítünk, hanem bővítjük a tábort. Mert karakteresebb kínálat jelenik meg, és kinek az Együtt, kinek az MSZP, kinek a DK politikája fog inkább tetszeni. Konfekció helyett ez sokkal inkább hasonlít a méretszabóságra. A koordinált indulással a demokratikus ellenzék sokfajta értékvilágú választó számára lesz képes vonzó kínálatot nyújtani, de összefog ott, ahol a Fidesz leváltása szempontjából ez döntő. Mi az "egy a tábor egy a zászló" zsarnoki gondolata helyett, az "egység a sokszínűségben" európai eszméjét akarjuk megvalósítani a demokratikus oldalon.

- Ez egyben azt is jelenti, hogy Botka László nem lesz a DK miniszterelnök-jelöltje?

Igen, ez pontosan ezt jelenti, a Demokratikus Koalíció nem támogatja Botka László miniszterelnök-jelöltségét.

- Lesz a DK-nak miniszterelnök-jelöltje?

- A DK listáját Gyurcsány Ferenc vezeti, így döntött az elnökség. Tekintettel arra, hogy a demokratikus ellenzéki oldalon csak koalíciós kormány alakulhat, a kialakult normák szerint majd az a párt jelöli a miniszterelnököt, amelyiknek a listájára a legtöbben szavaztak. 1994-ben Horn Gyula sem volt miniszterelnök-jelölt, mindvégig csak listavezetőként vezette pártját és kampányát, mégis nyerni tudott.

- Nem zavarja-e össze a választókat a koordinált indulásnál az, hogy csak egyik párt logója szerepel a szavazólapon?

- A tapasztalatok szerint nem. A plakáton, szórólapokon természetesen a többi támogató párt is szerepelhet, és a választók ilyenkor tudják, hogy melyik párt jelöltjére kell szavazni. 2014-ben így lett polgármester Gajda Péter az MSZP, Hajdu László a DK vagy Karácsony Gergely az Együtt-PM színeiben a többi párt támogatásával. Az önkormányzati választások során a képviselők megválasztásnál a demokratikus pártok mindkét modellt alkalmazták különböző helyeken. Az utólagos elemzések kimutatták, hogy az eredményt nem befolyásolta az együttműködés módja, a választók mind a két modellhez
tudtak alkalmazkodni.

- Mi lesz az öt százalék alatti pártokkal koordinált indulásánál?

- Az öt százalék alatti pártok szavazatai a lista szempontjából elvesznek. Ezért az ő esetükben az a szerencsés, ha olyan politikai megállapodást hoznak létre más pártokkal, amelyik garantálja az ő listás szavazataik hasznosulását is. Ezért kezdett a DK tárgyalásokat a Modern Magyarország Mozgalommal az együttműködésről.

Ez a probléma a DK-t azonban nem érinti. A párt minden érdemi kutatás alapján biztosan bejut a parlamentbe, sőt az időközi választások tapasztalatai alapján a küszöbnél, sőt a mért adatoknál jóval magasabb támogatásra számíthat.

- Egy párt csak akkor állíthat külön listát, ha 27 egyéni körzetben elindul. Hogy fér ez össze a koordinációval, ahol körzetenként mindenki visszalép egy jelölt javára?

- Ha 2 vagy 3 politikai párt vagy pártszövetségnek állapodik meg külön listáról és koordinált jelöltállításról, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy mindenkinek meglesz a 27 választókerülete, anélkül, hogy egymással szemben indulnának. Ma egyébként legfeljebb ennek van realitása.

- A koordinált indulásban a Jobbikkal is együttműködne a DK?

- A DK nem működik együtt a Jobbikkal.
Szerző: Gréczy Zsolt

További Gréczy Zsolt blogja hírek