2017.02.20. hétfő
névnap: Álmos
"Hagyó doboza"

Hagyó Miklós és a "szökésre utaló adatok"

2016. augusztus 15. 17:10

Blogsorozatunk tizedik részében azt próbáljuk körüljárni, hogy a színpadias körülmények között letartóztatott Hagyót miért tartották addig börtönben, amíg csak lehetett. Egyszerű kérdezz-felelek formában tesszük tisztába azt, hogy miért állították egy ideig azt a rendőrök, ügyészek, és egy majdani alkotmánybíró minden alap nélkül, hogy a politikusnál fennáll a szökés veszélye. Merthogy soha ilyen bizonyíték nem került elő.

Néhány perccel az új Országgyűlés megalakulása után otthonában őrizetbe vették Hagyót. Bilincsben vezették el, dacára annak, hogy együttműködési szándékát előre írásban is jelezte a hatóságok felé, és a szökés veszélye sem állt fenn. Előzetes letartóztatásba helyezték, majd köszönhetően a Keresztes Imre vezette ügyészségnek és Szívós Máriának, háromszor is érdemi indoklás nélkül, összesen 9 hónapra hosszabbították meg fogvatartását. Hagyó fogvatartásának elfogadhatatlansága miatt a Strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult. Közben azzal is megvádolták, hogy jogszerűtlenül tartotta a kapcsolatot élettársával. A bíróságok azonban mindkét ügyben jogerősen igazat adtak Hagyónak.

Mire hivatkozva zárták előzetesbe Hagyót?

Az előzetes letartóztatást elrendelő, majd meghosszabbító végzések rendszerint a szökés és elrejtőzés veszélyét jelölték meg, mint a fogva tartás szükségességét igazoló okot. Hagyó előzetes letartóztatását lényegében ugyanezeknek az indokoknak az automatikus megismétlésével hosszabbította meg Szívós Mária, így Hagyó összesen kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban igen csak kétséges indokok alapján.

Tehát valójában kétségbe vonható a szökés veszélye?

Hagyó védőjének ellenérve szerint igen. Ugyanis Hagyó 6-8 hónapja tudott a nyomozásról, arról, hogy az eljárásban közel másfél tucat gyanúsított meghallgatására került sor, azonban nem hagyta el az országot, nem tanúsított olyan magatartást, amiből arra lehetett volna következtetni, hogy az eljárás hatálya alól ki akarná vonni magát. Rendszeresen nyilatkozott, folyamatosan jelezte jelenlétét, hogy igazolja, nem akar elszökni, és nem élt a diplomata útlevele által biztosított lehetőséggel. Ha szökni akart volna, parlamenti képviselőként egészen 2010 májusáig megtehette volna, mert védte a mentelmi jog. Ugyanígy módja lehetett volna a tanúk befolyásolására, bizonyítékok elrejtésére is. Sőt kevéssel a letartóztatása előtt jelentős összegű hitelt fizetett vissza, ami ugyancsak a szökés gyanúját cáfolta. Emellett Hagyó védője már a letartóztatás előtt jelezte a BRFK-nak, hogy védence bármikor és bárhol a hatóságok rendelkezésére áll.

Ennek ellenére mégis fogságban tartotta Hagyót?

Igen, sőt szigorúbb kényszerintézkedést rendelt el a BKV-ügyben öt vádlottal szemben is. Tette mindezt úgy, hogy legtöbb esetben automatikusan, megkérdőjelezhető indokra, nem létező adatra hivatkozott. Ezen felül háromszor is kritika nélkül jóváhagyta Hagyó előzetesben tartását. A meghosszabbító végzésekben minden alkalommal arra a bizonyos rendőrségi jelentésre hivatkozott, amelyben a szökésre utaló adat szerepel. Tóth Gábor akkori rendőrfőkapitány is névvel vállalta, hogy a BRFK birtokában van egy olyan adat, ami Hagyó szökési szándékára utal. Ez az adat azonban a mai napig nem került elő.

Nem is létezett a "szökésre utaló adat", amire hivatkoztak?

Úgy tűnik. Hagyó védője ugyanis már 2010. júniusi beadványban kérte az ügyészséget, hogy bocsássa a védelem rendelkezésére az előzetes letartóztatás alapjául szolgáló bizonyítékokat. A kérelmet az ügyészség érdemi indoklás nélkül elutasította. Arra hivatkoztak, hogy a védelem - bizonyos iratokon kívül - csak akkor kaphat másolatot a nyomozati iratokról a nyomozás befejezése előtt, ha az a nyomozás érdekeit nem sérti. A védő az elutasítás ellen panaszt nyújtott be, amelyben arra hivatkozott, hogy a kérdéses bizonyíték nem a büntetőeljárás tárgyát képező cselekményre, hanem a szökésveszélyre vonatkozik. A panaszra azonban nem kaptak kielégítő választ. A védelem az ügyészség által hivatkozott "adatot" azóta sem ismerte meg, sőt, az iratismertetés során átadott dokumentumok között sem találták. Az ügyészség tehát mindvégig egy olyan adatra hivatkozva érvelt a legszigorúbb kényszerintézkedés mellett, amelyet - az európai joggal ellentétesen - nem ismertetett a védelemmel, és amelynek így létezése is kétséges. Ezen felül azóta több hivatalos végzés is kimondta, hogy nem találta a szökésre utaló adatot.

Milyen dokumentumok mondják ki, hogy nem létezik "szökésre utaló adat?

Először 2011. február 23-án - mikor elrendelték Hagyó házi őrizetbe helyezését - mondta ki végzés, hogy nem találtak szökésre utaló adatot. Később a másodfokú bíróság 2011. június 10-i szabadlábra helyező végzésében szintén rögzítette, hogy nem létezett olyan információ, rendőri jelentés, vagy bármilyen más adat, ami alátámasztotta volna az ügyészség indokát dokumentációjában. A 2013. április 23-án pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága is neki adott igazat. A strasbourgi döntés szintén hiányolta ezt a bizonyos adatot.

Az ügy elment egészen Strasbourgig?

Igen. Hagyó Miklós fogvatartásának elfogadhatatlan körülményeivel kapcsolatban fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához. A beadvány szerint ugyanis az őt fogva tartó magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyét is megsértették. Úgymint a szabadsághoz és biztonsághoz való jog biztosítását, az embertelen bánásmód tilalmát, a családi élethez való jogot és a jogorvoslathoz való jogot. Ugyanis ha a védő nem férhet hozzá azokhoz a nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete nélkül nincs lehetősége cáfolni védence fogva tartásának jogszerűségét, akkor sérül a fegyveregyenlőség elve. Strasbourg tehát Hagyó javára döntött, mivel szintén hiányolta azt a bizonyos adatot. Ítéletük pedig alátámasztotta azt, hogy nem állt fenn a szökés veszélye.
Forrás: themagicbox.hu
Forrás: Sztárklikk
További "Hagyó doboza" hírek