2017.06.23. péntek
névnap: Zoltán
"Hagyó doboza"

Mikor kezdte el a nyomozást a BRFK?

2016. augusztus 01. 13:30

Noha 2008 előtt nem volt elmarasztaló belsőellenőrzési vizsgálat a BKV-nál, 2010-ben a BRFK is beszállt a kampányba. Egy nappal az után, hogy Hagyó lemondott a BKV szakmai felügyeletéről, Tóth Gábor rendőrfőkapitány büntetőeljárás folytatásáról értesítette a közlekedési társaságot. 90 nappal a választások előtt kezdeményezték Szalainé letartóztatását, majd sorra állították elő a BKV-ügyben érintett személyeket.

A nyomozás Hagyó korábbi politikai ellenlábasának kezébe került: Pető György pozícióját arra használta ki, hogy a fővárosi cégek tisztségviselőit (Tarlós munkacsoportjának tagjait) informátorként szervezze be a rendőrséghez is még az önkormányzati választások előtt.

Tényleg nem volt arra az időszakra vonatkozó elmarasztaló belső ellenőrzési vizsgálat a BKV-nál?

Tényleg nem. 2008-ban két belső vizsgálat is kimondta, hogy az érintett időszak szerződéseivel minden rendben van. A Felügyelő Bizottság 2008. október 16-án elfogadta a Belső Ellenőrzési Osztály vizsgálatát, tekintettel arra, hogy azok a teljes tanácsadói kört tartalmazták, és nem szerepelt bennük olyan megállapítás, ami további intézkedést igényelt volna. A 2008. október végi rendes Közgyűlés pedig elfogadta Tiba Zsolt, a főváros akkori főjegyzője által küldött tájékoztatót, amelyhez mellékelte a BKV és AAM Zrt. között létrejött valamennyi szerződés vizsgálati jelentését, melyet a BKV felügyelő bizottsága szintén elfogadott.

Tehát, bár nem volt rá alapjuk, mégis nyomozást indított a BRFK?

Igen. Tóth Gábor akkori rendőrfőkapitány 2009. szeptember 1-én - egy nappal az után, hogy Hagyó lemondott a BKV szakmai felügyeletéről - eljárást indított a BKV ellen a cég által kötött tanácsadói szerződésekkel kapcsolatban. Büntetőeljárás folytatásáról értesítette a BKV Zrt. vezérigazgatóját, Kocsis Istvánt. Levelében a nyomozás elősegítése érdekében kérte, hogy amennyiben a BKV-nál aggályos tanácsadói szerződések merültek fel, úgy azokról és az abban szereplő tanácsadói cégekről küldjék meg a kimutatást.

A BKV megküldte a kért listát?

Nem, jóformán idejük sem lett volna rá. Válaszukat ugyanis meg sem várva, a BRFK 16-án újabb levelet küldött a BKV Jogi Igazgatóságának, amelyben egy konkrét listát állítottak össze azokról a gazdasági társaságokról és magánszemélyekről, amelyek információik szerint érintettek lehetnek a hűtlen kezelés gyanújában.

Milyen cégek szerepeltek a BRFK listáján?

Az érdekesebb kérdés, hogy milyen cégek NEM szerepeltek a listában? 2009 szeptember 3-án ugyanis felkapott egy újabb BKV-ügyet a sajtó. Kiderült, hogy a vizsgált időszakban Bajnai Gordon miniszterelnök tanácsadójának volt cége három évre szóló 315 millió forint értékű megbízást kapott a BKV-tól. Ez a Bajnaihoz köthető cég, azonban nem szerepelt a BRFK felsorolásában, ami viszont megkérdőjelezi Bajnaiék cége és a megvádolt cégek egyenlőségét.

Mit jelent az, hogy a "BRFK is beszállt a kampányba"?

Arra utal, hogy "véletlenül" pont 90 nappal a választások előtt, a kampányidőszak kezdetére esett a BKV-ügy első gyanúsítottjának letartóztatása. 2010. január 7-én a Tóth Gábor által vezetett Budapesti Rendőr Főkapitányság kezdeményezte Szalainé Szilágyi Eleonóra, a BKV volt humánpolitikai igazgatójának előzetes letartóztatását. A rendőrség honlapján megjelent tájékoztatás pedig közölte, hogy az ügyben több személy kihallgatása várható.

Kik követték Szalainét?

2010. január 9-én a rendőrség előállította Horváth Évát, Hagyó korábbi szóvivőjét. Reggel otthonából vitték el a nyomozók, és délelőtt 11 óra körül, kihallgatása után engedték el. Január 12-én Zelenák Tibor volt kommunikációs főosztályvezetőt is meggyanúsították. Január 22-én pedig Regőczi Miklós korábbi és Bolla Tibor akkori vezérigazgató-helyettest hallgatták ki gyanúsítottként. Ekkor már sejteni lehetett, hogy Balogh Zsolt, egykori megbízott vezérigazgató lesz a következő gyanúsított.

Mikor került sor a vezérigazgatókra?

Január 26-án reggel a rendőrök ismét megszállták a BKV VII. kerületi székházát. A BRFK sajtóügyelete csak annyit közölt, hogy egy nyomozati cselekménnyel kapcsolatban mentek ki az Akácfa utcába. A házkutatás során a nyomozók begyűjtötték az összes Antal és Balogh által aláírt tanácsadói szerződést. A rendőrség még aznap őrizetbe vette Antal Attilát, a 2006-ban kinevezett BKV vezérigazgatót hűtlen kezelés gyanújával. 2010. január 30-án az ATV rendőrséghez közeli forrásra hivatkozva hozta le először, hogy Antal és Balogh is terhelő vallomást tett Hagyóra.

Februárban is folytatódtak a gyanúsítások és letartóztatások?

Igen. 2010. február 3-án három újabb gyanúsítottja lett a BKV-botránynak. A BRFK nyomozói kihallgatták Tóthfalusi Györgyöt, a BKV igazgatóságának SZDSZ-es elnökét, Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor főtanácsadóját, és M. Lászlót, egy kommunikációs cég vezetőjét. Továbbá a rendőrség ismét kihallgatta a már korábban meggyanúsított Regőczi Miklóst, Zelenák Tibort és Horváth Évát is. Mesterházyt, Zelenákot, és Regőczit még aznap őrizetbe vették. Hagyót pedig mentelmi jogának megszűnésekor, 2010. május 14-én vette őrizetbe a rendőrség sajtósával, Lelovics Ottóval, és Horváth Évával együtt.

A BRFK-nál kinek a kezébe került a BKV-ügy?

A BKV-üggyel Tarlós jobbkeze, Pető György lett megbízva. Pető 2009 végétől kezdett a BRFK gazdaságvédelmi főosztályán dolgozni nyugállományban, és a fővárosi közműcégeknél történt visszaélésekkel foglalkozott. Informátorai révén az ő közreműködésével indulhatott eljárás 2010 első felében többek között az FKF-nél, a Főtávnál vagy a főváros gyógyfürdőcégénél történt gyanús ügyekkel kapcsolatban.

Informátorai?

...Vagy besúgói, ahogy tetszik. 2008-2009-ben ugyanis Tarlós megbízásából működni kezdett egy munkacsoport melynek szervezésében Pető György is részt vett. A csoport célja az volt, hogy az akkor már frakcióvezető Tarlóst a főpolgármesteri székbe ültesse a 2010-es önkormányzati választásokon. Tagjai politikusokból, és a fővárosi cégek akkori vagy korábbi munkatársaiból, tisztségviselőiből álltak. Pető később, mikor már a BRFK-nál dolgozott, besúgó munkacsoportja tagjait a rendőrséghez is beszervezte informátorként még az önkormányzati választások előtt. E munkában nagy segítség lehetett számára kommunista ügynöki múltja és kapcsolatai. Besúgói egyébként nyilvántartásba is kerültek, mint szervezett kapcsolatok.

De miért volt Hagyó ügyére nézve érdekes, hogy az Pető kezébe került?

Pető politikusi karriere idején az MSZP belháborúiban Hagyó ellenlábasának számított. Pető előélete - azaz Hagyóval való ismert konfliktusa pedig új megvilágításba helyezi a BKV-s nyomozás bizonyítékait. Ugyanis Pető BRFK-s munkássága alatt kezdődött a 2009 nyara végén elinduló BKV nyomozás érdemi része is Szalainé letartóztatásával. Néhányan már akkor megjósolták Pető rendőrségi munkakörének következményét, miszerint "Hagyó veszte lehet volt kémelhárító ellenlábasa".

Forrás: themagicbox.hu
További "Hagyó doboza" hírek