A gyermektartás új szabályairól döntött a Kúria

2018. May. 19. 05:40

A Kúria elemezte a gyerektartás összegéről szóló ítélkezési gyakorlatot és arra jutott, a gyerektartási perek felgyorsítása érdekében a bíróságok elfogadhatnak köztudomású tényeket, mint például a kiskorú gyermek alapszükségletének havi összege vagy a regionális munkaerő-helyzet - mondta Makai Katalin tanácselnök, a joggyakorlat-elemzést végző csoport vezetője.

 Mint mondta, az utóbbi években jelentősen megnőtt a Kúriához érkező, a gyermektartásra vonatkozó ítéletekkel kapcsolatos felülvizsgálati kérelmek száma, ez a családjogi ügyek 40 százalékát teszi ki.

Emellett ez az a jogterület, ahol a leghamarabb fordultak a felek a Kúriához az új Polgári törvénykönyv szerint elbírált ügyekben. A joggyakorlat-elemzés során mintegy 600 első- és másodfokú ítéletet tekintettek át a szakértők. 

Hozzátette: a tapasztalatok szerint míg Budapesten, illetve a főváros környékén a sok vállalkozás, a kiugróan magas jövedelmek és esetenként azok eltitkolása jellemző és ezért a tartási perek alapos bizonyítást igényelnek, addig az elmaradottabb régiókban inkább annak mérlegelése okoz problémát, hogy a rendelkezésre álló csekély jövedelem hogyan osztható fel úgy, hogy a gyermek tartása mellett a kötelezett szülő megélhetése is biztosítható legyen. 

Elmondta: a gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek tekintve.

Az elemzés során arra jutottak, hogy a gyermek indokolt szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés, ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép, internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését elősegít.

Általános gyakorlat a speciális szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt.

Makai Katalin elmondta: a joggyakorlat-elemző csoport által vizsgált ügyek hozzávetőleg 60 százalékában jutottak a bíróságok arra a következtetésre, hogy a kötelezett kimutatott jövedelme valós, a többi esetben a tényleges jövedelem megállapításához hosszadalmas bizonyítási eljárásra volt szükség. 

Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy "adott el" (vagyis tudatosan "vagyontalanította" el magát), akkor a régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő illetve a vagyont megkapó családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani, hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni - magyarázta. Egyes esetekben szükség lehet könyvszakértő bevonására is.

Megjegyezte: a bíróság a kötelezett kereseti kimutatásából és a felek ezzel kapcsolatos nyilatkozatából indul ki, de további bizonyíték lehet az adóbevallás, a környezettanulmány, a tanúvallomások, a gépjármű- és ingatlannyilvántartás.

A pár éve még csak ritkán alkalmazott bizonyítási eszközök az internetes világ térhódításával a jogalkalmazásban is megjelentek, a világháló adatai, a közösségi oldalakon tett bejegyzések, fényképek is eszközökké váltak a bizonyítási eljárásban - fogalmazott. A bíróságnak el kell ismernie a tartásdíj meghatározásakor a gyermek ellátására és nevelésére fordított munkát és időt is.

A munkacsoport arra jutott, felgyorsíthatná a pereket, ha a bíróságok gyakrabban élnének a hivatalbóli bizonyítással, illetve, ha a bíróság bizonyos tényeket - mint az adott régió munkaerő-helyzete, a kiskorú gyermek alapszükséglete és annak életkorral történő növekedése - köztudomásúnak fogadnának el és ebben már nem folytatnának bizonyítást, így rövidítve az eljárás idejét. 

Úgy véljük, a hazai viszonyok között nem alkalmazható az a fajta "automatizmus", ahol a gyermekek életkorát, számát, a kötelezett igazolt jövedelmét egybevéve, bírói közreműködés nélkül születik döntés a tartásdíjról - mondta Makai Katalin.

Ugyanakkor - tette hozzá - meg lehet határozni a gyermek köztudomású alapszükségletét, amit a szülőknek minden körülmények között biztosítaniuk kell gyermekük számára, ez a munkacsoport szerint jelenleg havi 25 ezer forint.

Ezzel összefügg a minimáltartásdíj, amit a kötelezettnek kevés kivételtől eltekintve (ilyen lehet, ha a kötelezett például kizárólag rabkeresménnyel rendelkezik) feltétlenül teljesíteni kell, ezt a joggyakorlat-elemző csoport 15 ezer forintban látja megállapíthatónak - mondta.

Forrás: MTI / Sztárklikk