2017.12.18. hétfő
névnap: Auguszta
Közélet

A Századvég kimutatta, hogy egy baromság a közös jelöltállítás

2017. október 17. 15:39

Az ellenzéki pártok komoly szavazatvesztéssel számolhatnak, ha egyetlen helyi jelölt mögé állnak be a soron következő parlamenti választásokon, derült ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásának eredményeiből.

Lényegében az az ellenzéki erő járhat a legjobban, aki - a koordinált visszalépés helyett - mégis saját jelöltet állít, mert vonzóvá válik a nagy tömegben lemorzsolódó ellenzéki szavazók számára. A kormányzó pártok továbbra is stabilan őrzik vezető pozíciójukat az aktuális pártpreferenciák alapján, a biztos szavazó pártválasztók körében erősödni is tudott a Fidesz-KDNP.

Akárcsak a négy évvel ezelőtti parlamenti választások előtt, az ellenzéki pártok ma is az összefogás lehetséges módozatait latolgatják. Nemrég Botka László bukott el egy ilyen irányú politikai kísérletében. Napirenden van azonban továbbra is az úgynevezett koordinált egyéni jelöltállítás és visszaléptetés stratégiája, amelyet az ellenzéki erők egy jó ideje tesztelnek az időközi választásokon. A pártok szavazóinak ellenérzései (a jelentős ideológiai, politikai távolságok miatt) egy ilyen típusú ellenzéki összefogással szemben érthetőek. Az időközi választások eddigi eredményei pedig eléggé ellentmondásosak.

Nagy kérdés, hogy összességében jobban járnának-e az ellenzéki pártok a koordinált indulással, és ha igen, kinek érné meg a közös indulás, és kinek kevésbé. A Századvég a biztos szavazó pártválasztók körében modellezett két lehetséges választási forgatókönyvet, különös tekintettel arra, hogy az egyes ellenzéki pártok tábora miként viszonyulna ahhoz, ha a teljes ellenzék egy egyéni jelöltet támogatna.

Az első forgatókönyv szerint a válaszadó saját egyéni körzetében az ellenzék egy MSZP-DK-s politikust támogatna, aki javára visszalépne a Jobbik és az LMP jelöltje is. A kutatás eredményei alapján ebben az esetben (az MSZP-n és a DK-n kívül) minden ellenzéki pártnak komoly lemorzsolódással kellene számolnia. A legrosszabbul a Jobbik járna. A Jobbik táborának háromnegyede nem szavazna egy ilyen jelöltre, sőt, közel negyede inkább a Fidesz-KDNP jelöltjére voksolna. Az LMP a szavazatainak felét veszítené el ahhoz képest, mint ha külön jelöltet indítana. Még a korábbi baloldali összefogás tagja, az Együtt esetében is jelentős,
egyharmados lemorzsolódással lehet számolni. A kisebb pártok szavazataik 57 százalékát
veszítenék el egy teljes összefogással.

Még nagyobb veszteségekkel számolhatnak a pártok, ha a teljes összefogás egy jobbikos jelöltet támogatna.

Ebben az esetben az MSZP-s szavazók 81 százaléka, a DK-s szavazók 72 százaléka, az Együtt táborának pedig 62 százaléka inkább nem szavazna, bizonytalanná válna, vagy a Fidesz-KDNP-s jelöltet támogatná. Az LMP a szavazatainak kétharmadát veszítené el, ha nem egyedül indítana jelöltet, hanem egy jobbikos jelöltet támogatna. Más kisebb pártoknál a veszteség 72 százalék lenne. Látható, hogy a Jobbik még abban az esetben is számolhat (10 százaléknyi) lemorzsolódással, ha az ő jelöltje javára lép vissza a teljes ellenzék.

A kutatási eredményekből az következik, hogy a pártok egymás közti megegyezésénél nehezebb feladat a szavazókat meggyőzni a közös jelölt támogatásáról. Baloldal és jobboldal között áthatolhatatlan politikai ellentét van, legalábbis a választók fejében. Példánkból az derült ki, hogy jelentős szavazatvesztéssel kell számolni koordinált indulás esetén, függetlenül attól, hogy közös baloldali vagy jobbikos jelöltről van szó, így az a párt nyerhet a legtöbbet, aki mégis külön indul, és számít a közös jelöltről leszakadó ellenzéki szimpatizánsok szavazataira.

A kutatásból az is kiderült, hogy a Fidesz-KDNP tovább tudott erősödni a biztos szavazó pártválasztók körében a Századvég szeptember végén végzett pártpreferencia kutatása óta, és továbbra is stabil előnyt élvez az ellenzékkel szemben. A kormánypártok támogatottsága a teljes népességen belül 34 százalék, az MSZP-re és a Jobbikra 9-9 százalék, az LMP-re 6 százalék voksolna jelenleg. A DK 5 százalékon áll, az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártokra pedig a válaszadók 6 százaléka szavazna. A bizonytalanok aránya jelenleg is 30 százalék.

A kormányzó pártok a biztos szavazó pártválasztók körében 1 százalékot tudtak erősödni az elmúlt hetekben, jelenleg 50 százalékon állnak. Az MSZP-re és a Jobbikra 16-16 százalék, az LMP-re 7 százalék, a DK-ra 5 százalék adná a voksát ebben a közegben. Az Együtt támogatottsága 1 százalék, más pártoké 5 százalék.
Forrás: Sztárklikk

További Közélet hírek