2017.10.22. vasárnap
névnap: Előd
Közélet

Holnap háromkor indul a 7. Lakásmenet

2017. október 13. 10:40

Október 14-én 14 órára hirdette meg A Város Mindenkié egyesület a 7. Lakásmenetet azzal a céllal, hogy rákényszerítsék a kormányt és a települési önkormányzatokat olyan intézkedések meghozatalára, amelyek végső soron megszüntetnék a jelenleg meglévő, és egyre fokozódó hazai lakhatási válságot.

A menet célja, hogy mindenekelőtt lakhatást, demokráciát, jogállamot követeljenek. Ezeken túl a parlamenttel és egyes minisztériumokkal szemben konkrét követeléseket is megfogalmaztak a szervezők:

A parlamenttől azt várják, hogy legyen vége az elhelyezés nélküli kilakoltatásoknak, és dolgozzanak ki lakáspolitikai stratégiát. A Fővárosi Önkormányzat vezessen be lakbérkontrollt, legyen újra fővárosi rezsitámogatás és szociális bérlakás-program.

A Belügyminisztériumtól lakcímhez való jogot, és valóban szociális bérlakásokat követelnek. Az Emberi Erőforrások Minisztériumától pedig elsősorban azt várják, hogy legyen országos lakásfenntartási támogatás, és a gyerekeknek a családokból való kiemelése helyett biztosítsák a lakhatáshoz való jogot.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága a lakhatás és a tulajdonhoz való jog összefüggéseit vizsgáló egyik döntésében úgy fogalmaz, hogy a modern társadalmak elsődleges társadalmi szükségletnek tekintik a lakhatást, amelynek szabályozását nem lehet kizárólag a piaci erők játékára hagyni. Így indokolt lehet a törvényhozásnak a magánfelek szerződéses viszonyaiba való beavatkozása a nagyobb társadalmi igazságosság érdekében.

Az Emberi Jogok Európai Bizottsága pedig amellett, hogy kimondja: az Emberi jogok európai egyezménye alapján nem állapítható meg a lakhatáshoz való jog, azt is hozzáteszi, hogy a hatóságok nem kényszeríthetnek egy egyénre vagy egy családra elviselhetetlen életkörülményeket. Az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata és a Gazdasági, szociális és kulturális jogok egyezségokmánya a megfelelő életszínvonalhoz való jog tényleges élvezete előfeltételeként azonosítja többek között a mindenkit megillető lakhatáshoz való jogot. Más nemzetközi szerződések egyes társadalmi csoporthoz tartozók lakhatáshoz való jogát rögzítik, így jár el a gyermekjogi egyezmény, a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájáról szóló egyezmény, vagy a menekülők helyzetére vonatkozó egyezmény.

Az európai szociális kartacsomag a családok, a migráns munkavállalók és az idősek lakhatáshoz való jogát védi. Mindezen túl több mint ötven állam alkotmánya tartalmazza különböző megfogalmazásban a lakhatáshoz való jogot. Magyarország Alaptörvénye sajnos nem tartozik közéjük. Olyan államokról van szó, mint Hollandia, Banglades vagy Oroszország.

A lakhatáshoz való jog gyengéi, egyúttal a belőle eredő állami kötelezettségek legjobban a Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya szövegének értelmezésével demonstrálhatók. A részes államok elismerik a megfelelő életszínvonalhoz való jogot, amelynek része a lakhatáshoz való jog, és megfelelő intézkedéseket hoznak megvalósítása érdekében.

Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Bizottsága a lakhatáshoz való jogból eredő további állami kötelezettségeket vizsgálva a következő elemeket emeli ki. A lakhatás joga mindenkit megillet, és tartalma nem értelmezhető szűken oly módon, hogy az nem jelent többet, mint hogy az ember feje felett tető legyen.

Inkább úgy kell tekinteni, mint jogot a biztonságban, békében és méltóságban való életre. Ez jelenti a megfelelő lakhatáshoz való jogot, amely összhangban van az egyezségokmányba foglalt jogok alapjául szolgáló, minden embert megillető veleszületett méltósággal.

A megfelelő lakhatáshoz való jog, noha nyilvánvalóan eltérő tartalmú lehet különböző szociális, kulturális vagy éghajlati viszonyok mellett, további közös elemekkel is rendelkezik, amelyek megléte előfeltételét jelenti a jog tényleges élvezetének.

Ilyenek a birtoklás zavartalansága, a felszereltség, a megfizethetőség, a lakhatóság, a hozzájutás, az elhelyezés és a kulturális értelemben vett megfelelő jelleg. A bizottság által azonosított elemek közül az állam kötelezettségei szempontjából a birtoklás zavartalanságának, a megfizethetőségnek és a hozzájutásnak vannak a legfontosabb következményei. Ami a birtoklás zavartalanságát illeti, a bizottság az ingatlan vagy a tulajdon elfoglalását is a birtoklás egy formájának ismeri el, amit szintén megillet bizonyos védelem az erőszakos kiköltöztetéssel szemben.

A holnapi 7. Lakásmenetre 14 órától lehet gyülekezni a Deák téren. A 15 órakor induló menet tervezett útvonala: Deák-tér - Gerlóczi utca - Városház utca - Szervita tér - Petőfi Sándor utca - Bécsi utca - József Attila utca - Széchenyi István tér- Akadémia utca - Kossuth tér. Útközben bárhol lehet hozzá csatlakozni. A 7. Lakásmenethez már több mint ötven civil szervezet csatlakozott, neveik A Város Mindenkié honlapján olvashatók, a rendezvény részletes programjával együtt.

A programot egyébként a legtöbb támogató szervezet honlapja, vagy Facebook-oldala közli, de olvasható az Európai Baloldal A Mi Időnk nevű hírportálján is.
Szerző: Vass Zsuzsanna

További Közélet hírek