2017.08.23. szerda
névnap: Bence
Közélet

Manipulálták az OLAF-jelentést? Levélben fordultunk a hatósághoz

2017. március 20. 11:16

A négyes metró beruházásáról szóló OLAF-jelentéssel ráfordultunk a 2018-as kampányra, ezt már talán a vak is látja. De létezhet az, hogy a jelentés készítői csak 2010 utáni vizsgálatokra hivatkoznak? Elképzelhető-e az, hogy a NER kormányzati szerveinek szája íze szerint keletkezik egy uniós vizsgálati dokumentum? Egyelőre úgy néz ki, hogy igen.

Még januárban robbant a bomba Csepreghy Nándor bejelentésével, miszerint az OLAF mintegy 167 milliárd forintos károkozást tárt fel jelentésében a 4-es metró beruházásával kapcsolatban, és az Európai Bizottság 76,6 milliárd forintos büntetés megfizetésére kötelezheti Magyarországot.

Azóta versenyre keltek a pártok, ki tud nagyobbat mondani ezügyben, de jó szokásuk szerint ambivalens viszonyban vannak a tényekkel, meg a valósággal.

Nyilván arra már nem futotta két sajtáj között, hogy elolvassák a jelentést. Sem magyarul, sem angolul. Hogy véget vessünk a "vak vezet világtalant" állapotnak, szerkesztőségünk megtette. Végigolvastuk egyszer. Majd végigolvastuk még háromszor...Pusztán csak azért, hogy felkészüljünk a 2018-as kampány egyik, várhatóan még sokat idézett botrányára.

Az OLAF 2012-ben kezdte vizsgálni Magyarország történetének eddigi legnagyobb beruházását. A jelentés tanulmányozása után azonban állandóan az a kérdés merült fel bennünk, hogy nem tudjuk pontosan, a jelentés elkészítésében részt vevő szakemberek a magyar hatóságtól milyen adatokat kaptak meg?

Vegyünk két egyszerű példát:

A jelentés ténymegállapításainak 95 százalékánál egy 2010-ben született KeHi-jelentésre (Magyarország Kormányzati Ellenőrzési Hivatalának 32/18/18/2010 számú ellenőrzési jelentése) hivatkozik.

Ugyanígy a ténymegállapításoknál hivatkoznak számtalanszor az Állami Számvevőszék 1023/2010 számú ellenőrzési jelentésére, amely a KeHi-jelentéssel ellentétben a nyilvánosság számára is elérhető. Ebben maga az ekkor már Domokos László vezette ÁSZ is kiemeli, hogy a pénzügyi szabályszerűségi kontroll az állami ellenőrző szervezeteken - KeHi, ÁSZ - keresztül folyamatos volt. Az ÁSZ-jelentés 119. oldalán azt is olvashatjuk, hogy az 1059/2005 kormányhatározat 9. pontja alapján a KEHI 2005 óta minden évben ellenőrizte a költségvetési támogatás terhére történő elszámolások megalapozottságát és szabályszerű felhasználását.

Tehát a KeHi minden évben ellenőrizte a beruházást, de láthatóan az OLAF csak a 2010-es kormányváltás után keletkezett KeHi jelentésből idéz, a korábbi évek jelentései mintha meg sem történtek volna.. Sehol egy 2009, 2008, vagy akár egy 2005-ös KeHi ténymegállapítás sem.

Azt tudjuk, hogy a jelentés elkészítésében részt vevő öt személy közül négy magyar volt.

Tételezzük fel, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala megfelelő szakembereket alkalmaz. Tételezzük fel, hogy az OLAF a jelentéseihez minden anyagot bekér a magyar hatóságoktól. Ha ez így történt, akkor mind a négy magyarnak látni kellett a 2005-óta keletkezett összes jelentést, nyomozati anyagot, vagy hivatalos adatot a beruházással kapcsolatban. Akkor viszont hogy lehet az, hogy csak a 2010-es kormányváltás után keletkezett, kormányzati szervek által megküldött anyagokból idéznek? Nem kapták meg az előző évi jelentéseket, vagy megkapták, csak nem akartak tudomást venni róla?

Szerkesztőségünk ennek az égető kérdésnek a tisztázására levélben fordult az OLAF-hoz, válaszukat várjuk. Addig is megkérjük kedves olvasóinkat, hogy ha bárkinek is van információja korábbi KeHi jelentésekről, az abban foglalt megállapításokról, küldje el nekünk. Mi komolyan szeretnénk megvizsgálni az egész problémakört, ehhez pedig az olvasóinkra is szükségünk van!
Szerző: Wirth

További Közélet hírek