2017.12.16. szombat
névnap: Etelka
Közélet

Szociális biztonság versus migráció

2017. szeptember 22. 09:27

Egymástól független kutatóintézetek végeztek felmérést többek között Magyarországon. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az embereket sokkal jobban érdekli a szociális helyzet, mint a migráns kérdés. Az Eurobarometer és a konzervatív értékrendű International Republican Institute kutatásai ezt támasztják alá, amelyek egymástól teljesen függetlenül zajlottak.

A kutatók az európai lakosság, köztük a magyarok véleményét kérdezték szociális, gazdasági, illetve politikai kérdésekben. A magyar eredményekből egyértelműen az látszik, hogy lakosság nagy részét sokkal jobban foglalkoztatja az ország szociális helyzetének állapota, mint a migrációs válság. A kormányzati propaganda ellenére. Persze, én a propaganda hatását nem becsülöm le.

Részletesen a magyar helyzettel kívánok foglalkozni. Ebből kiderül, hogy a magyar lakosság véleménye a gazdaságról javuló tendenciát mutat az elmúlt fél évben. Ha az okát keressük én két feltétel teljesülését látom. Egyik, hogy az uniós pénzek újraindult beáramlásának köszönhetően, jelentősen nőtt az ország gazdasági kibocsátása is az elég gyatra 2016-os év után. (Így is lehet jó statisztikákat előállítani. A bázist kell jól előállítani s még csak csalni sem kell!)

A másik, amíg 2016 őszén a lakosság 67% vélekedett úgy, a nemzetgazdaság helyzete összességében rossz volt, addig 2017 tavaszára ez az arány 56%-ra mérséklődött. A viszonylagos javulást magyarázhatja, hogy ez alatt az időszak alatt közel 13%-os nettó béremelkedés történt. Továbbá a kiskereskedelmi forgalom bővülése is közel 4% volt az első fél évben.

A gazdaság helyzetéről alkotott vélemény azonban továbbra sem pozitív. Az Uniós átlagnál jelentős, 5 százalékponttal nagyobb arányban, az-az lakosság 56%-a érzi úgy, hogy a nemzetgazdaság helyzete inkább rossz mint jó. Tegyük fel a kérdést: miért ilyen borúlátó a hazai lakosság, hiszen a statisztikák alapján ennek ellenkezőjét kellene várnunk.

A kérdés továbbra is az, hogy a lakosság miért nem érzi a gazdasági növekedés pozitív hatásait, ha összevetjük a felmérések további eredményeit. Magyarországon messze a legfontosabb kérdésnek az egészségügy állapotát és a létbiztonságot tekintik az emberek az EU felmérése szerint. Mivel ezekben nincs, vagy alig van javulás, a pozitív változásokat a lakosság nagyobb része nem tapasztalja a mindennapi életében.

Az Eurobarometer ráadásul azt is kimutatta, hogy az egészségügy leromlását és létbizonytalanság növekedését kétszer nagyobb arányban tartja problémának a magyar lakosság, mint az EU tagállamainak átlaga.

A migránsellenes kampányoknak is láthatóak a hatásai, mivel a választók ezt jelölték meg a második legfontosabb problémának. Igaz, a gazdasági helyzet alakulását és az emelkedő árakat csaknem ugyanilyen arányban tartják gondnak.

Nincs mit csodálkozni, hiszen a KSH adatai szerint az élelmiszerárak drasztikusan 3,2%-kal emelkedtek átlagosan. Ezen belül a vaj, vajkrémé 12,5, a sajté 10,8, a sertéshúsé 9,9, a párizsi, kolbászé 7,0, a kávéé 6,2, a cukoré és a kenyéré 5,3%-kal. az un. egyéb cikkek gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással kapcsolatos cikkek és szolgáltatások ára átlagosan 3,3%-kal nőtt. Ezen belül a járműüzemanyagoké 5,8%-kal.

A szolgáltatások ára 1,8, a háztartási energiáé 0,7%-kal emelkedett, ez utóbbin belül a tűzifa 6,1%-kal drágult. Tudjuk jól, hogy a szegény ember fával és szénnel fűt! (KSH, 2017. szeptember)

A felmérések tehát, egyértelműen azt mutatják, hogy honfitársaink többségét közvetlen környezetük, családjuk anyagi helyzete és az ország gazdasági jövője foglalkoztatja a leginkább.

A növekvő aggodalom azonban nem véletlen: a gazdaság elmúlt évekbeli folyamatos növekedésének gyümölcseit, a reáljövedelem 6 év alatti 15,5%-os növekedését az ország lakosságának felső 10-15%-a élvezi.

Az ország megtermelt összes jövedeleméből nekik nőtt a részesedésük, míg a maradék 80% esetében az arány stagnált vagy csökkent. A múltkori cikkemben írtam, hogy az un. középosztály jövedelmi növekedése 7 év alatt összesen 6 %-ot tett ki. Ez érzékelhetetlen!

Emlékeznek ugye, amikor ezt írtam: "Ez azonban nem minden, ugyanis - mint ahogy feljebb már szó volt róla - attól még, hogy valaki a jövedelmi rangsor közepén van, nem jelenti azt, hogy a szociológiai értelemben vett középosztálynak is a tagja.

Ha a középosztályba tartozás megállapításához egy EU által is ajánlott mérőszámot használunk, akkor még sokkolóbb eredményt kapunk a magyar helyzettel kapcsolatban, ezen értelmezés szerint ugyanis csak akkor tekinthető valaki, ha például megfelelő nagyságú vagyonnal és megtakarítással rendelkezik ahhoz, hogy a család adott esetben képes legyen váratlanul felmerülő kiadások fedezésére anélkül, hogy ettől megrendüljön az anyagi biztonsága.

A fenti számok jól mutatják, hogy a magyar társadalom szerkezetében alapvető torzulás tapasztalható: nagyon jelentős az alacsonyan képzett, nélkülözésben élő csoportok aránya, kevesen vannak viszont azok, akik elég megtakarítással és folyó jövedelemmel rendelkeznek egy középosztályos kiadási szerkezet megfinanszírozásához, ráadásul nem is a társadalmi ranglétra közepén vannak"!


Folytatva a jelenlegi helyzet elemzését, ki kell emelnem a két kutatás módszertanának különbségét. A migráció ugyanis csak az Eurobarometer vizsgálatában szerepel előkelő helyen. Az International Republican Institute vizsgálata szerint a migráció csak a lakosság 4%-ának okoz gondot.

Sokkal nagyobb problémának látják a szegénység (28%), a korrupció (15%), a munkanélküliség (13%) és az egészségügy állapotát (12%). Ez annak a következménye, hogy míg az EU felmérésében csak konkrét lehetőségek közül lehetett választani, addig a Republican Institute esetében a lakosság a saját véleményére hagyatkozhatott.

Ugyanakkor meg kell jegyeznem, hogy van remény. Orbán szerint 2030-ra, amikor már nyugdíjas leszek, utolérjük Ausztriát. Matolcsy szerint, pedig áttérünk a skandináv modellre és akkor úgy itt hagyjuk Közép Európát, mint lökiek az árvizet! Bár kétségeim vannak arra nézvést, hogy ismerné az előzményeket. Azt a gazdasági, szociokulturális környezetet, amit koppintani akarunk pl. Max Weber a protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. művét, a lutheranizmust, a szociális piacgazdaság, a szolidaritás, jogállamiság, szociális polgáriság eszméit.
Szerző: Korózs Lajos

További Közélet hírek