2017.10.22. vasárnap
névnap: Előd
Lendvai Ildikó blogja

Az elveszett szavazatok az országnak fognak hiányozni

2017. október 01. 11:04

Minden nap egy új hír, új feltételezés hol a pártok politikai házasságáról, hol válóperéről. Az "együtt vagy külön" elfoglalta a közbeszédet, kisöpörte a tartalmi kérdéseket. Nem vigasz, hogy a párttérkép mozaikosodása nem magyar jelenség. Az a folyamat, amelyben a több társadalmi csoportot integráló jobb- és baloldali néppártok nagyra híztak, az utóbbi években az ellenkezőjére, a differenciálódás felé fordult.

A gazdasági és társadalmi válságok össze-vissza rázták és szaggatták a rendszert. A bal-jobbon kívül új törésvonalak, egy-egy ügyre (környezetvédelemre, bevándorlásra, generációs konfliktusokra stb.) koncentráló, a régiekkel való elégedetlenséget kifejező új, kis pártok keletkeztek. Előnyük a világosabb karakter és célcsoport, hátrányuk, hogy önmagukban nem kormányképesek, olykor parlamenti bejutásuk is kérdéses.

Csakhogy nálunk pár hónap múlva választás. A normális menet nyilván az lett volna, hogy a demokratikus pártok a ciklus első felében nem egymással foglalkoznak, hanem saját céljaikat ismertetik meg a választókkal, és közben eldől, melyik tud gyarapodni, és melyik a hullócsillag.

A kialakult arányok ismeretében aztán az utolsó egy-másfél évben mérlegelhették volna, milyen koalíciókat vállalnak fel, a választási rendszer kényszere miatt már a szavazás előtt, és milyeneket utána, győzelem esetén. Késő azon keseregni, hogy nem így történt. A demokratikus oldalon senki nem növelte érdemben táborát. És ha még sokat szórakozunk az együttműködési vagy együtt nem működési technikákon, még csökkenni is fog.

Tudtuk, mi a matematikailag optimális modell (közös lista, közös jelöltek), de az optimális matematikai modell egy-egy párt számára nem feltétlenül azonos az optimális politikai modellel. Vagy igazuk van, vagy nem, de van ideje az erről való vitának, a meggyőzésnek, és van ideje az útválasztásnak. Most elérkezett ez is.

Látszólag az MSZP és a DK ütésváltása keltette a legtöbb indulatot. Hol maguk a politikusok, hol a pártközeli orgánumok tették meg azt a szívességet, hogy egymás szidalmazásával szinte elvegyék választóik kedvét attól is, hogy pl. egy körzetben mégiscsak együtt szavazzanak.

Lassan -ahogy a Falkland-háborúról mondták- két kopasz ember verekszik egy fésűért. A csatazaj elfedte, hogy nem e két párt konfliktusai az igazán veszélyesek, (feltéve, hogy a körzetekben egy demokratikus jelölt indul), hanem a kisebb pártok körében fenyegető szavazatvesztés.

Egy 5 %-ot el nem érő, de külön induló párt szavazói a semmibe adják voksukat, amely pedig nagyon is kellene a változáshoz. A többinek kár örvendezni a riválisok eltűnésén. Azok a szavazatok nemcsak az adott párt számára vesznek el, hanem az egész demokratikus oldal számára, Az országnak fognak hiányozni.
Szerző: Lendvai Ildikó

További Lendvai Ildikó blogja hírek