2017.08.23. szerda
névnap: Bence
Lendvai Ildikó blogja

Fejzsugorítás

2016. december 04. 07:40

Balatonfüreden két strandolás között láttunk egy izgalmas kiállítást az unokákkal a zsugorított indián fejekről. Ők maradéktalanul élvezték, nekem kicsit vacogott a fogam a sajátos technikával alma nagyságúra zsugorított koponyáktól, amelyeken még elevenen ragyogott a fényes fekete haj.

Az egyik indián törzs szokása volt a legyőzött ellenség fejét ily módon lekicsinyíteni. Valószínűleg tudták, hogy a fej igazán veszélyes fegyver, nem jó, ha az ellenfélnek túl nagy méretet hagyunk belőle, még holtában sem.

Ezt értem. Azt viszont nem, miért próbálja kormányunk a mi agyunkat is mindenáron zsugorítani, hogy ne is férjen bele túl sok ismeret és gondolat? Az állam csak nem tekinti saját polgárait ellenségnek? Pedig nagyon úgy fest.

Ha a különböző képzéseket "fejtágításnak" szoktuk nevezni, akkor az oktatáspolitika legújabb húzásait nyugodtan tekinthetjük fejzsugorításnak. A "Tanítanék" mozgalom egyenesen az állami iskolák "előre eltervezett tönkretételéről" nyilatkozott.

Hát, ha tudatos terv nincs is mögötte, az egész KLIK-rendszer, a tankönyvekbe becsúszó kínos butaságok, a szakképzés szétverése, a továbbtanulás nehezítése mindenesetre az oktatás lebutításának irányában hat.

De még ehhez képest is új elem, hogy a kancelláriaminiszter egy iskolai rendezvényen a tudás értékét leszólja, és közli, hogy a készülő új alaptantervet elsősorban a jó kereszténnyé (keresztyénné, mert mindez a mezőtúri református kollégiumban hangzott el) és jó magyarrá nevelés céljának rendelik alá. A többi eszerint csak toldalék, dísz, toll a kalapon "Az elmúlt ezer esztendő magyar sikerei azon múlottak, hogy a fiatal magyarok keresztények, keresztyének voltak-e, és hogy mertek-e jó magyarokká válni".

A folytatást szerintem a megdicsérni akart egyházi iskolák sem köszönik meg: "A mai magyar állam meggyőződése, hogy az oktatás legfontosabb szereplői az egyházi fenntartású intézmények." Na most, azt hagyjuk is, hogy eddig a gyereket hittem az oktatás legfontosabb szereplőjének. Mivel sok jó egyházi iskolát ismerek, tudom, hogy az ott dolgozó pedagógusok sem tekintik a tudást elhanyagolható tényezőnek. Még a minisztert vendégül látó mezőtúri kollégium honlapján is ez a jelszó szerepel: "Hagyomány és korszerű műveltség". Csak meg ne haragudjanak rájuk a kormányférfiak.

Állami intézményektől (amelyek talán szintén nem másodrangú szereplői az oktatásnak, hiszen kb. 1.300.000 gyerek tölti ott napjait) pedig végképp nem azt kell elvárni, hogy fő hivatásként egyik vagy másik vallás hívévé neveljenek. Az a szülő és a gyerek dolga, hogy közülük válasszon, döntsön. Elég baj, hogy sok faluban arra kényszerültek, hogy az egyetlen iskolát anyagi okból vagy épp a KLIK elől menekülve átadják valamelyik felekezetnek, nehéz helyzetbe hozva a más vallású vagy nem hívő családokat.

Még nagyobb baj, hogy néhány helyen (a szegény családok között csodálatos szociális missziót betöltő Igazgyöngy alapítvány írta le a konkrét eseteket) az állami iskola mellett létrehozott egyházi iskolát a szegregációs trükközés eszközévé silányítják. Az állami iskola nem válogathat, oda kerülnek a cigány gyerekek, szegény gyerekek, míg az egyházinak nincs ilyen kötelessége, oda hordják hát a jobb családok az övéiket.

Megértem a szülőket: mindenki a jobbat akarja a gyerekének. A rendszert nem értem, amelyik tanoda, külön támogatás, speciális képzésű pedagógusok, felzárkóztató program híján hagyja lezülleni az állami iskolát.
Vagy mégis értem? Ebben is az a logika érvényesülne, hogy a gyerekek nagy részének felesleges luxus a tudás? Kár belé. Még a végén önállóan gondolkodó, tájékozott felnőtt válna belőle. Az meg veszélyes, mint az indiánok ellenfelei. Jobb ideje korán elkezdeni a fejük zsugorítását.
Szerző: Lendvai Ildikó

További Lendvai Ildikó blogja hírek