Vereségre játszanak?!

2018. March. 20. 07:59

Azt kérdezi tőlem a fiatal orvos – hohó, infarktus gyanú – hogy aztán most ő kire szavazzon. Aztán csatlakozik hozzá az asszisztense – szélsőjobbos tetoválásokkal karján, nyakán -, hogy bizony ezt ő sem tudja. De, hát azok micsodák, kérdezem, ó semmi, válaszolja, nem vagyok én jobbikos, még szavazni sem voltam soha, pedig már harmincnyolc vagyok, én sem fűzi hozzá a fiatal orvos – szerinte biztos, hogy nincs infarktusom -, amúgy nem is lesz Pesten, amikor a választás lesz. De akarják, hogy maradjon az Orbán, nem, nem azt semmiképp nem akarják, szinte egyszerre mondják, de megismétlik a kérdést: akkor meg mégis kire szavazzanak?

Rávágnám én, olyan nagyon nem titok, hogy hol állok, ám előbújik belőlem a pc, a politikailag korrekt, vagyis az olyan, akit a miniszterelnök megvet, és inkább azt mondom: oda szavazzanak, ahol nem vész el a voks, a listán, egyéniben, meg aki esélyes. Aztán elhallgatok, nem folytatom a politikai oktatást, mert hirtelen rádöbbenek: igazán nem is tudok mit tanácsolni ezeknek az embereknek, amúgy is épp a vénámba bökik a tűt – infúzió! -, nem tudok, mert azok a szereplők, akiket én ajánlani tudnék, pont eljátsszák azt az esélyt, amit Hódmezővásárhely kínált nekik.

Három hete eufóriában voltunk, íme mégis lehet, most már biztosan megegyeznek a szereposztásban mindazok, akiknek ez dolguk, hogy leegyszerűsítsék a válaszadást az egészségügyiek által feltett kérdésre is, de épp az ellenkezőjét teszik.

Lerészegezik egymást, beperelik a másikat, az ünnepi színpadon igyekeznek kitakarni a másikat, nagyobbat mondani, de semmiképpen nem összehangoltan. Lassan-lassan elillan a remény, és nehéz választ találni arra, hogy miért. Nincs egyetlen logikus magyarázat rá, miközben a Fidesz prominenseiről folyamatosan hullik le a lepel, olyan dolgok derülnek ki róluk, hogy mindenre alkalmasak, csak az ország vezetésére nem, már legalább is akkor, ha az ország vezetése nem a korrupcióról szól, és mégis: itt ez a kérdés, kire szavazzanak.

Fekszem a kórházi mobil ágyon, a vénám éppen kilyukadt; kapóra jött, hallgatok. Mit mondjak ezeknek az embereknek, akik nem akarják Orbánt, de nem tudják, hogy helyette kit igen…

Most már megy belém az infúzió, csöpög alá a gyógyszer, vele egy kis fájdalomcsillapító. Arra gondolok, hogy olyan szérum kellene, ami a pártokon segítene, ami végre észhez térítené őket. Van ilyen?

Szerző: Németh Péter