2017.11.20. hétfő
névnap: Jolán
Torgyán megmondja

Már nehogy a farok csóválja a kutyát!

2016. október 07. 11:10

A 2016. október 2-án, a kormány kezdeményezésére megtartott népszavazás eredményét a média és a politikai pártok gyökeresen ellentétesen értékelik, amiért is szükséges ebben az ügyben rendet teremteni.

Noha a magyar nép minden eddiginél látványosabb módon kiállt a kormányzati kezdeményezés mellett, a baloldali liberális sajtó, köztük a Népszabadság, az október 4-i számának első oldalán, annak nyitó cikkében akként indította a népszavazásról való kommentárját, hogy: "A kudarcos népszavazás után..". Ezért vizsgáljuk meg, miféle "kudarc"-nak kell tekinteni az október 2-i népszavazás eredményét?

A népszavazásra feltett kérdésre kétféleképpen lehetett válaszolni. Mégpedig a kormány szándékát támogatandó nem-mel, az azzal ellentétes, tehát egyet nem értő álláspontot pedig igen-nel. A józan ész szabályai szerint ezért azt a kérdést, hogy miként kell megítélni a népszavazás eredményét, akként lehet elbírálni, hogy mennyien támogatták a kormányzati kezdeményezést és hányan szavaztak ellene?

Mégpedig az október 2-i népszavazáson történt vélemény nyilvánítás minden képzeletet felülmúlóan pozitív a magyar kormány által feltett kérdés megítélését illetően. A kormány álláspontját a szavazók 98,3%-a támogatta, míg az ellenvélemény mindösszesen, a szinte nevetség számba menő 1,7%.

Ezek az adatok a beérkezett szavazatok 99%-nak feldolgozottságából adódnak, ezért felmerül a kérdés, hogy a még hiányzó 1% merre fogja billenteni a mérleg nyelvét? Nem kell hozzá sem Nostradamusnak, sem matematikai zseninek lennünk, hogy teljes bizonyossággal állítsuk, a hiányzó 1% legalább 98,3%-a éppúgy a kormányzati álláspontot fogja támogatni, mint ahogy tette ezt eddig is. A legalább kifejezést azért használtam, mert meggyőződésem, hogy a külföldről leadott szavazatok még az eddiginél is nagyobb arányban fogják támogatni a magyar kormány álláspontját.

Ahhoz, hogy a választási matematikát és szempontokat minden szavazó állampolgár világosan láthassa, rá kell mutatnom arra, hogy a világon mindenütt sokkal nagyobb a szavazók aránya az általános országgyűlési képviselő-választásokon, mint a népszavazásokon. Ez a tény szeretett hazánk esetében jól lemérhető abból a tényből, hogy az 1989-ben megalkotott, a népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény az érvényes népszavazáshoz a résztvevők több mint 50%-át írta elő. Miután azonban ezt az arányt az un. "négyigenes" népszavazáson (ami az egész magyar közvéleményt mozgósította) alig sikerült néhány szavazattal elérni, ezért, hogy ne veszélyeztessük hazánk létérdekét jelentő népszavazásokat, tehát a NATO-ba és az EU-ba történő felvételünket, (hazánknak a NATO védőszárnyai alá helyezését és Magyarország felemelkedését biztosító európai uniós tagfelvételünket), az érintett magyar kormányzatok a részvételi küszöböt leszállították 25% + legalább 1 fő szavazóra.

Hogy ez mennyire indokolt volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az egész magyar nép törekvését illető döntést, hogy vegyenek fel minket a gazdag Európai Unió tagjai közé, hozzávetőlegesen 1 millióval kevesebben támogatták, mint az október 2-i népszavazáson a III. Orbán-kormányt. Ezért az 1.7% elenyésző, törpe kisebbségnek azt állítani, mintha a népszavazás várhatóan 45%-os részvételi aránya miatti érvénytelensége bukás lenne és az 1.7% szavazat pedig győzelem (Gyurcsány Ferenc szavait idézve: "Győztünk! Nem kicsit, hanem nagyon."), álláspontom szerint még Münchausen bárónál is nagyobb hazugságnak kell minősíteni. Mert az nemcsak becsapása az összmagyarságnak és a világnak, hanem megdöbbentő arcátlanság is!

De nézzük meg a 98.3% és 1.7% közötti különbség valóságos arányát arra az esetre nézve is, ha a népszavazáson az elméletileg lehetséges 100%-os részvétel következett volna be. Az eddigi összes választások és népszavazások alakulásának számszerűségei egyértelműen bizonyították, ha a szavazatok 10%-nak számlálásakor az egyik álláspont képviselői 98.3%, a másik pedig csupán 1.7%-os eredményt értek el, akkor ez így lesz 20, 30, 40, 50 és 100%-nál is, mert az arány legfeljebb csak minimálisan változhat, de a lényeg nem.

Ezért tehát az október 2-i népszavazást annak ellenére a III. Orbán-kormány által képviselt álláspont minden képzeletet felülmúló támogatásaként kell értékelni, hogy a népszavazás formailag érvénytelen volt. Azonban ne feledjék! A tartalom több a formánál! Ezért az 1.7%-ot semmiképpen sem lehet győzelemnek tekinteni, hanem az a szóbanforgó álláspontot képviselők olyan kudarcának kell minősíteni, mely indokolást sem igényel.

Minden józanul gondolkodó számára világosnak kell lennie, hogy 98.3% nem hasonlítható össze 1.7%-al. Ezért nem hallgathatok arról, hogy Európa elárasztását megtervezők és az uszályukba szegődött európai baloldali liberális erők a magyar kormányzati álláspont szinte sohasem látott hatalmas támogatottsága ellenére tisztességtelenül igyekszik úgy beállítani a népszavazás eredményét, mint a magyar kormány migránsokkal kapcsolatos álláspontjának nép általi elutasítását.

Ezért szükségesnek tartom, hogy az interneten történő két héttel későbbi, szerdai, tehát október 19-i jelentkezésem alkalmával kifejtsem, hogy miként látom kivédhetőnek szeretett hazám elleni mérhetetlenül igazságtalan támadást és annak számunkra beláthatatlanul káros következményeit? Hogy ezt nem most teszem, annak két oka van. Egyrészt az internetes műfaj nem teszi lehetővé a jelenleginél hosszabb fejtegetéseket, másrészt pedig illendőnek tartom, hogy szeretett hazám érdekében teendő lépéseket felvázoló indítványomat előbb a döntéshozók tudomására hozzam.
Szerző: Dr. Torgyán József

További Torgyán megmondja hírek