2017.06.26. hétfő
névnap: János
Vásárhelyi Mária blogja

Csak egy sima kormányzati hazugság

2017. június 02. 16:50

Gondolom senkit nem lep meg, ha azt állítom, hogy az "Eddig soha nem küldték ennyien vissza a nemzeti konzultációs kérdőíveket" címmel kezdődő kormányzati propaganda műsor, éppen olyan nyilvánvaló hazugság, mint a korábbi hangzatos bejelentések.

A kormány állítása szerint eddig több mint 1.6 ezren küldték vissza a kérdőíveket, ez azonban biztosan nem felel meg a valóságnak. Mindenekelőtt azért nem, mert - amint ezt a közvélemény kutatások is igazolják - a most lezajlott álkonzultáció témakörei sokkal inkább megosztják a magyar lakosságot, mint a korábbi kormányzati direct mail akciók.

Sem a Brüsszel ill. EU ellenes, sem a civil szervezetek és Soros György elleni gyűlöletkeltés nem talált olyan termékeny talajra a magyar társadalomban, mint pl. a menekültellenes kampány. A lakosság többsége ma is úgy gondolja, hogy Magyarországnak az EU-ban a helye és hogy a társadalomnak szüksége van a kormányzattól független civil szervezetekre.

Mi több még Soros Györgyöt sem látja a többség főgonosznak. Sőt, legalább annyian vannak akik szerint Sorosnak nagyon sokat köszönhet a magyar társadalom, mint akik szerint Soros az ország első számú ellensége. Ezek a tények már önmagukban hiteltelenné teszik az állítást, mely szerint soha ennyire lelkes nem volt a társadalom a lehetőségtől, hogy konzultálhat a kormánnyal.

Azt ugyanis talán szükségtelen bizonygatni, hogy az ilyen politikai DM akciókban a válaszadási hajlandóság annál nagyobb, minél inkább azonosulni tudnak az állampolgárok a kormány álláspontjával, márpedig még az embereket egészen közvetlenül érintő un. szociális konzultáció esetében is csak alig egymillió visszaérkezett kérdőívről szólt a fáma.

Ráadásul maga az (ál)konzultáció intézménye is teljesen elkopott az évek folyamán, hiszen hét év alatt már legalább tízet bonyolított ezekből a kormány, és a lakosság egyre szélesebb rétegei ébrednek rá arra, hogy mindez csupán a fékezhetetlen habzású kormányzati propaganda akciók egyik válfaja, amelynek a propagandán kívüli legfontosabb céljai a Kubatov-listákban rögzített választói adatbázis karbantartása és frissítése.

Mindemellett közvetlen személyes tapasztalataim is vannak a konzultációs kérdőívek számbavételéről és kezelésének módjáról. A szebb napokat látott Nyilvánosság Klub ügyvivőjeként a 2012-es nemzeti konzultációt követően ellátogattunk a kérdőívek feldolgozását irányító Nemzeti Adatszolgáltatási Központba és tájékoztatást kértünk a kérdőívek sorsáról.

Ott azt láthattuk, hogy az intézmény folyosóin, a fal mellett kötegelve sorakoznak a visszaérkezett kérdőívek, ám hogy összesen hány db. kérdőív volt halomba rakva, azt láthatóan senki nem számolta meg. A papírkupacok mindenféle azonosítás nélkül tornyosultak egymáson.

A visszaérkezés és az adatkezelés semmilyen módon nem volt dokumentálva, a kérdőíveket - gondolom - egy idő után a szeméttelepre szállították.

A nemzeti konzultációnak nevezett propaganda akciók költsége már bőven túl van a 10 milliárd forinton, s hogy maga a kormány sem gondolja komolyan ezek konzultációs jellegét, azt nemcsak a szakmailag abszurd, irányított és a lakosság véleményéről semmiféle hasznos információt nem szolgáltató kérdések igazolják, hanem az is, hogy az adatszolgáltatók többnyire arról sem hallhattak hiteles információt, hogy milyen eredménnyel zárult a "konzultáció".

Arról pedig végképp nem, hogy mennyiben befolyásolták az összegyűjtött vélemények a kormányzat munkáját. Ebből pedig még a legelvakultabb Fidesz hívő számára is előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik, hogy mennyire nem érdekli a kormányt az ő borítékolt véleménye.
Szerző: Vásárhelyi Mária

További Vásárhelyi Mária blogja hírek