Így változnak az idők és erkölcsök Hunniában

2018. January. 05. 05:45

Pós Pétert, az Asztmás és Allergiás betegek szövetségének évtizedek óta regnáló elnökét, aki most, az általa vezetett civil szervezet nevében, kőkemény levélben kritizálja a kormány diktatórikus, romboló hatalomgyakorlását - közvetve - a kétezres évek eleje óta ismerem. Akkoriban a közszolgálati média működését felügyelő civil kuratóriumok háza táján sertepertélt.

Mivel a Nyilvánosság Klub ügyvivőjeként én magam is többször részt vettem a civil kurátorok választásán, személyesen lehettem tanúja annak, hogy Pós és néhány "civil társa", milyen elképesztő erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a jobboldali pártok álcivil jelöltjei bekerüljenek a kuratóriumokba és ott opponáljanak minden döntést, amely szerintük a baloldal és liberálisok érdekeit szolgálta volna.

Elszántságuk, harci készültségük hol groteszk, hol ijesztő volt. Mintha az életükért küzdöttek volna, úgy próbálták minél több, a jobb oldal által kreált álcivil szervezet képviselőjét bejuttatni a testületekbe, például oly módon, hogy egy-egy vállalkozó szellemű civil egyszerre több szervezetet is képviselt abban bízva, hogy a sorsolás során valamelyikre csak rákacsint a szerencse. A civil kurátorokat ugyanis a jelentkezők közül sorsolással választották ki.

Pós Péter legemlékezetesebb és legnagyobb hatású ténykedése az volt, amikor egymás után három alkalommal akadályozta meg 2005-ben, hogy Such Györgyöt megválasszák a Magyar Rádió elnökének. Pós úgy ítélte meg, hogy Such nem lenne olyan rátermett és alkalmas vezetője az intézménynek, mint elődje, az akkor már évek óta szélsőjobboldali elkötelezettségéről tanúbizonyságot tevő Kondor Katalin.

Kondor - mandátuma lejártakor - teljesen törvénytelen módon, kinevezte utódjának korábbi helyettesét, és Pósék azt kívánták elérni, hogy ez a törvénysértő eljárás maradjon érvényben. Pós ebben az ügyben több rendőrségi és ügyészségi feljelentést is tett és elérte, hogy a civil kuratórium három alkalommal akadályozza meg a kuratóriumi elnökség döntésének érvényesülését.

Pós nem is csinált titkot abból, hogy elsősorban azért harcol tűzzel-vassal Such kinevezése ellen, mert őt az akkori koalíciós pártok emberének tartja. Így lett a Fidesz alapító és később a párt által az ÁPV Rt. elnökségébe is delegált Suchból szdsz-bérenc.

Aztán teltek múltak az évek, míg 2010-ben Such Györgyöt, Kövér László az országgyűlés elnöke, az Országgyűlés Elnöki Hivatala vezetőjének nevezte ki. Azóta - gondolom - a Such által vezetett iroda hajtja végre Kövér László ámokfutásának intézményesült "eredményeit, ebben az évben pl. bizonyára ez a hivatal foganatosította annak a 19 ellenzéki képviselőnek a súlyos anyagi büntetését is, akik transzparensekkel és "egyéb látványelemekkel" tiltakoztak a kormány antidemokratikus, korrupt döntései ellen.

Így tehát Such, mint a megtért bárány az szdsz kebeléből visszatalált az ősforráshoz, Pós Péter szerint pedig "csak hatalmi önérdekükkel törődő, tevékenységüket mindig ebből a szempontból szervező erőktől (jelen esetben a Fidesztől - v.m.) csak kivételes esetben lehet demokratikus úton megszabadulni, miután túlhatalmukat politikai visszaélésekkel, korrupcióval, a média túlnyomó részének megszerzésével, annak hatalmi eszközzé aljasításával, és az azon keresztül folytatott gyűlöletkeltéssel bebetonozták". Hát ilyen szédítő iramban változnak az idők és erkölcsök nálunk, Hunniában.
Szerző: Vásárhelyi Mária