Előkészítetlenség, sietség, a transzparencia hiánya

2018. október 16. 13:48

„Nagyon rossz üzenet” – kommentálta a lakástakarékpénztárak állami támogatásának eltörlési szándékát Felcsúti Péter. Az ilyen termékek a lakosság pénzügyi kultúrájának fontos, hosszú távon működő elemei, amelyek nem lehetnek rövidtávú költségvetési megfontolások játékszerei, s nem lenne szabad ilyen rapid módon hozzányúlni, legfeljebb megalapozott, átlátható módon lehetne változtatni rajta” – szögezte le a Sztárklikknek a bankszakember.

Óriási roham indult a Lakáskasszáknál új szerződések kötésére még azelőtt, hogy a kormány –egyik napról a másikra – megvonná az állami támogatást. Már keddre tették a módosításról szóló szavazást.

„Hétfőn rajtaütésszerűen 10:02 perckor osztották ki  fideszes Bánki Erik önálló képviselői indítványát az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában, s a testület 11:03-kor már meg is  szavazta a tárgysorozatba vételét” – idézte fel Mellár Tamás, a Párbeszéd frakciójának tagja „A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény módosításáról” címet viselő indítványról folyó országgyűlési vitában. A Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, független képviselő hozzáfűzte: ma reggel azt hallotta, hogy  a Gazdasági Bizottság megtárgyalta és elfogadásra javasolta az előterjesztést. Leszögezte: az indítvány megtárgyalásáról szó nem volt.

Megvan a véleménye már magáról a módszerről Felcsúti Péternek is, aki portálunknak kifejtette: azon ugyan lehet vitatkozni, hogy mennyi a sok és mennyi az elég az állami támogatásból – erre vannak számítások, becslések, illetve nemzetközi összehasonlítások (térségünkben például tényleg magas a magyar támogatás), s lehet válaszokat keresni rá (ami akár a támogatás csökkentése is lehet), de nem így kell dönteni, ahogy most is történik. „Normális világban ezek alapvetően kooperációs játékok, amelyek folyamatában a közvélemény is értesül az érintettek érveléséről és a döntésig elvezető teljes folyamatról” – szögezte le a volt bankvezér, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke.

Előkészítetlenség,  a transzparencia hiánya és a sietség jellemzi a törvénymódosítást, mintha válságkezelő intézkedésként kellene azt átverni a törvényhozáson – mondta, hozzátéve: pedig nincs ok sietségre, bár persze beleillik a kormány stílusába.

Kérdésünkre, hogy mi lehetett a célja a kormánynak a módosítással, Felcsúti Péter hangsúlyozta, hogy a célt nehéz tudni, hiszen a folyamat egésze sem transzparens. A maga részéről nem szeret tippelni, de az tény, hogy több oka is lehet a lépéssel. Lehet, hogy túl sok vele a kiadás, esetleg nagynak tartják a lakástakarékpénztárak nyereségét, talán úgy érezték, hogy a kormány által indított programok – a CSOK, a lakáslottó – nem működnek, s emiatt vágják sutba a Közép-Európában egyébként jól bevált és sikeres pénzpolitikai instrumentumot.

A bankszakember szerint a jövő zenéje, hogy milyen hatással járhat a lépés, de attól nem tart, hogy a lakáskasszák tönkremennek, mivel sokféle terméket kifejlesztettek az elmúlt években. Ám az tény, hogy ez a módosítás nagy csapást mér az üzleti modelljeikre.

Más kérdés a magánszemélyekre gyakorolt hatás. Felcsúti szerint kifejezetten kínos, hogy egy újabb olyan pénzügyi instrumentumot lehetetlenítenek el, amely jellemzően nem a gazdag emberek, hanem a kisebb jövedelmű és kisebb megtakarításra képes embereké, illetve a lakásszövetkezeteké és a társasházaké. De beleillik azon intézkedések sorába, amelyekről nehéz  azt állítani, hogy a társadalom alsó rétegeinek az érdekeit szolgálnák. Nem úgy, mint a bankoknál elhelyezett államilag támogatott tartós befektetési számlák, amelyekhez adókedvezmény jár, s amelyek a tehetősebbek konstrukciója. Érdekes módon ehhez nem nyúltak – emlékeztetett Felcsúti Péter.

Magyarországon a lakástakarék-piac penetrációja 12 százalékos, míg ez a környező országokban Ausztriában, Csehországban, Németországban 36-65 százalék között mozog – írta  még márciusban az ado.hu, amely  Tátrai Bernadettnek, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatójának a sajtótájékoztatójából azt is kiemelte, hogy a számok szerint is még jelentős fejlődési, növekedési potenciál van azt írta: a lakástakarék-pénztári konstrukció növelte a leglátványosabban a piaci részesedését 2017-ben a hosszabb távú megtakarítási formák közül – derült ki korábban az OTP Öngondoskodási Indexből. Már tavaly majdnem minden hetedik ember rendelkezett ilyennel. Ez azért (is) különösen jó eredmény, mert egyébként csak az emberek tizede tervez egy évnél hosszabb távlatra, és a még belátható pénzügyi horizont is legfeljebb öt év.

Még a Horn-kormány idején, 1996-ban indult és azóta konszenzussal működött   lakástakarékpénztári konstrukció Magyarországon. Az évi akár 72 ezer forintos automatikus állami támogatást élvező konstrukcióban összegyűlő pénzt lakáscélra lehet költeni (új és régi lakás vásárlására, építésre, felújítás, de akár jelzáloghitel előtörlesztésére is ). 4-10 éves periódust kínál a havi 5000-20000 forintos megtakarításra. A futamidő lejártakor hitelt is fel lehet venni utána.

Ezt akarja megszüntetni a kormány, amely gyorsított eljárásban a hétfői beterjesztés után már kedden tervbe vette a szavazást róla.

A Parlamentben e sorok írásakor is még folyó vitában (amely nem is volt igazán vita, hiszen egyetlen Fideszes szólalt csak fel, az sem az előterjesztő volt, ő csak a vita végén szólalt fel, akkor sem éremben, a feltett kérdésekre) az ellenzéki pártok kivétel nélkül nekimentek a módosításnak, s felszólították a kormánytöbbséget, hogy ne szavazzák meg azt. Nem válogattak a jelzőkből: Szemétség, mocskos indítvány, felháborító lépés, undorító kezdeményezés – ilyen és hasonló kifejezésekkel tarkított felszólalásokra a fideszes képviselők szinte nem is reagáltak – leszámítva a helyenként gúnyos nevetést és bekiabálást.

Szerző: N. Vadász Zsuzsa

Forrás: Sztárklikk